Folytatódik az orosz porhintés a klímakonferencián

A Moszkvában e héten megrendezésre kerülő harmadik klímaváltozási világkonferencián vezető orosz klímakutatók felszólalásukban bírálták az üvegházhatású gázok és a fölmelegedés közt vont összefüggéseket, s ezzel gyakorlatilag megkérdőjelezték a konferencia alapjait.

A globális klímaváltozással foglalkozó orosz szakemberek többek között kiemelték, nem látják kellően megalapozottnak azt a feltételezést, hogy a légkört leginkább szennyező, üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságú szerepet játszana a globális fölmelegedés visszaszorításában. Ezzel a fölvetéssel az orosz küldöttség gyakorlatilag a kiotói jegyzőkönyv alapvető elemeit kérdőjelezi meg, s az általuk képviselt vélemény egybevág Putyin elnök a megnyitó napján tett, viccesnek szánt megjegyzésével: az oroszoknak nem is bánnák a fölmelegedést.

A felszólalók közül Cirill Kondratyev, az orosz tudományos akadémia klímakutatója úgy vélekedett, a gázkibocsátást és a globális fölmelegedést összefüggésbe hozó tézisek számos egyéb globális klímát befolyásoló faktort - így például a vulkánkitörések hatását - figyelmen kívül hagynak, s hasonló húrokat pengetett Valentin Gyimnikov, aki szerint a rendelkezésre álló, bolygónk légkörének változásait modellező számítások nem pontosak, nem kellően megalapozottak.

Felmerülhet a kérdés, mi állhat az orosz álláspont látványos változása mögött. Az egy éve Johannesburgban megtartott ENSZ-világértekezleten ugyanis Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök megígérte a kiotói protokoll ratifikálást, s ezt később az ez év áprilisában a svájci Evianban megrendezett nyolc vezető ipari állam (G8) csúcstalálkozóján maga Putyin elnök erősítette meg.

Mindezekkel ellentétben az orosz elnök gazdasági tanácsadója, Andrej Illarjonov kedden már úgy nyilatkozott, a jegyzőkönyv ratifikálása jelentősen lelassítaná az ország gazdasági fejlődését, ezért a kormánynak a döntés előtt alaposan át kell gondolnia annak várható következményeit. Ismeretes, hogy Putyin elnök, a választások előszeleként, nagyratörő terveket fogalmazott meg, amikor azt hangoztatta: 2010-re Oroszország meg fogja duplázni GDP-jét. Ha ez valóban bekövetkezne, az ország üvegházhatású gázkibocsátása nemhogy csökkene, de mintegy 104 százaléka lenne az 1990-ben mért értéknek - mutatott rá az ellentmondásra Andrej Illarjonov.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK