Ajánlat
	Pazar űrfelvétel a dinoszaurusz-gyilkos kráterről Mégsem gyilkolt a por a kréta időszak végén Globális villanyoltás a kréta végén Földtörténeti dínó-lottó: triász-telitalálat és kréta végi csőd
	Linktár
	Dinoszaurusz-linkek

Körülbelül 65 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti középidő végén egy kozmikus test - kisbolygó vagy üstökösmag - csapódott bolygónk felszínébe a mai Mexikói-öböl területén. A 180 kilométer átmérőjű Chicxulub-kráter (vagy "gyilkos kráter") nagyobb része a Mexikói-öböl aljzatán található, ám íve áthúzódik a Yucatán-félszigeten is. Korábbi feltételezések szerint ez a kréta és a harmadidőszak határán történt becsapódás felelős az akkor élt fajok 70%-ának kihalásáért: a becsapódás pillanatában több milliárd tonnányi kőzet válhatott porrá, s a légkörbe kerülve drámai klímaváltozást okozhatott.

Amerikai kutatók most azt állítják, kizárt, hogy a Chicxulub-krátert létrehozó becsapódás vezetett volna a dinoszauruszok globális kipusztulásához. A kráter ugyanis a mérések szerint 65,3 millió éve keletkezett, 300 ezer évvel azelőtt, hogy az ősállatok eltűntek volna a Föld színéről - áll a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent tanulmányban.

A kráter kormeghatározása során lefúrtak a 65 millió évvel ezelőtt lerakódott rétegekig, és mintát vettek a Chicxulub-becsapódás korában keletkezett kőzetekből.

Gerta  Keller, az amerikai Princeton egyetem geológusa arról számol be a tanulmányban, hogy a fúrások során a kréta időszakból származó fajok fosszíliáit találták meg a kőzet ama rétege fölött, amely a becsapódáskor az ütközés félelmetes erejétől összetöredezett és deformálódott. A geológusok breccsának nevezik ezt az összezúzott törmeléket, amit 853 méteres mélységben érték el, 40 kilométerre DNy-ra Merida városától. A fosszíliákban gazdag réteg a breccsa fölött, de még a kréta és a harmadidőszak határa alatt fekszik - ezt a határvonalat irídiumban gazdag kőzetréteg jelzi. A fúrásokból származó adatok tehát arra vallanak, hogy a Chicxulub-kátert létrehozó becsapódás után eltelt néhány százezer év, míg az irídiumban gazdag réteg egy újabb, távoli becsapódás nyomaként lerakódott, s a kettő között éltek élőlények a területen.

Árulkodó irídium 

A Yucatán-félsziget északi csücskén kirajzolódó félkörív jelzi a kráter ívét

A világ különböző tájain - így Dániában, Japánban, Új-Zélandon és Afrikában - számos geológiai kutatás tárt föl fekete irídiumréteget, ami a földrajzi környezet hirtelen változására utal. Az irídium a meteoritok jellegzetes alkotóeleme, az egyik legnehezebb elem. Amikor a Földet, történetének hajnalán, számtalan meteoritbecsapódás érte, az irídium túlnyomó része bolygónk magjába süllyedt, ha viszont a kréta és a harmadidőszak határán képződött anyag nagy mennyiségű irídiumot tartalmaz, az csak az akkortájt lejátszódott meteoritbecsapódással magyarázható.

A világon feltárt minden irídium-előfordulást korábban nagyjából a 65 millió évvel ezelőtti rétegekhez kötötték, azaz éppen a dinoszauruszok kihalásának korához. A Chicxulub-kráterben most elvégzett vizsgálatokból azonban az derült ki, hogy az ottani meteoritbecsapódás 65,3 millió évvel ezelőtt történt - mutatott rá Keller. Ez az időszak meglehetősen közel esik a dinoszauruszok kihalásának idejéhez, mégsem elég közeli. "Háromszázezer év kevésnek tűnhet, ha 65 millió év viszonylatában beszélünk, de igen nagy különbség, ha a kihalás okát keressük. A Chicxulub-becsapódás nem lehetett a dínók kipusztulásának okozója" - magyarázza Keller.

Kellerék eredménye egybevág azon korábbi kutatói vélekedésekkel, amelyek szerint egy közepes méretű (1-2 km átmérőjű) kisbolygó becsapódása nem okozhatott globális éghajlatváltozást. A becsapódáskor levegőbe kerülő por mennyiségének a becslése alapján a Chicxulub tehát nem okozhatott globális katasztrófát.

A kutatók előtt tehát nyiltva áll az út, hogy más becsapódás nyomait keresve rátaláljanak arra a meteoritkráterre, amely valóban a kréta időszak fajainak pusztulásával hozható összefüggésbe. Keller és kollegái valószínűnek tartják, hogy az indiai Shiva-kráter adhat választ a kérdésre.

[origo]