Ajánlat
	The Elusive Baseline of Marine Disease Jessica Ward és Kevin Lafferty tanulmánya Cornell Egyetem, Ökológia tanszék Kaliforniai Egyetem, Ökológiai tanszék

Biológusok, kutatók százai és számos zöld szervezet próbálja felhívni a figyelmet egy-egy újabb tengeri járványra. Például az emlősöket - mint a bálnákat és fókákat - elsősorban új, ellenálló vírusok tizedelik, míg a korallok különböző gomba- és algafertőzéseknek esnek áldozatul. Új vírusok csaptak le a szardíniákra, és agresszív paraziták ütötték fel fejüket az osztrigák, kagylók és rákok között is. A Karib-tengeren pedig az egykor szinte mindennaposnak számító tengeri sünökből mára már egyet sem találni. A teljes kipusztulásukat okozó baktériumot még azonosítani sem sikerült.

Jessica Ward, a New York-i Cornell Egyetem kutatóbiológusa megpróbálta felmérni a megbetegedések mértéket, illetve tendenciáját. Kilenc különböző veszélyeztetett család szakirodalmát tekintette át 1970-től napjainkig.

Ward, valamint Kevin Lafferty, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) munkatársa először azt a hipotézist ellenőrizték, hogy egy adott betegség esetében a tudományos beszámolók növekedése valóban utal-e az adott betegség terjedésére. Úgy találták, hogy az egyesült államokbeli  mosómedvék veszettségéről szóló tudományos beszámolók száma megfeleltethető a betegség valódi terjedésének, amelyet az előzőtől független források alapján ismerünk.

A módszert ezután a tengeri élővilág esetében alkalmazták, de előtte megvizsgálták, vajon az egyes tengeri fajok betegségeiről a legtöbb beszámolót előállító laboratóriumok munkáit figyelmen kívül hagyva változik-e a statisztikák fő iránya. Ez a művelet azonban nem volt hatással az általános tendenciára.

A szakirodalmat, valamint az egyes megbetegedéseket és kiváltó okait áttanulmányozva a kutatók arra jutottak, hogy a teknősök, korallok, tengeri sünök, tengeri emlősök és egyes puhatestűek - például a kagylók - körében valóban nőtt a megbetegedések száma. Stagnált viszont a fertőzések gyakorisága a cápáknál, a rákoknál és az algáknál, és a legnagyobb meglepetésre a halaknál még csökkent is. Összességében azonban mégis elmondható, hogy az - olykor kihalással is fenyegető - megbetegedések száma átlagosan valóban emelkedett.