"A ma élő kolibrik legősibb nyomait találtuk meg a két madárfosszíliában" - ismertette Gerald Mayr, a frankfurti természetrajzi múzeum zoológusa, az ősmaradványok felfedezője a Science amerikai hetilapban közzétett tanulmányában.

A németországi leletet megelőzően Dél-Amerika területén jegyezték a legkorábbi kolibrifosszíliát, ám annak jelentősége "csupán" 1 millió évével messze elmarad a mostani 30 millió éves maradvány mögött. "A földtörténeti harmadidőszak tanulmányozása azért igen érdekes, mert az ekkor megjelent fajok már számos vonásban hasonlítottak ma élő leszármazottaikra" - magyarázza a kutató. Mayr a fajt Eurotrochilus inexpectatusnak, "Váratlan európai kolibri"-nek keresztelte el.

A két, közel 4 cm-es ősmaradványra a kutatók a dél-németországi Frauenweiler település közelében bukkantak. A fosszíliákon jól látható, válluk alkalmas volt arra, hogy a ma élő kolibrikhez hasonlóan szárnyaikkal teljes köröket leírva verdessenek, sőt hátrafelé röpüljenek.

Az apró, virágok nektárján élő madarak, a kolibrifélék családjában (Trochilidae) a világon mintegy 400 fajt különböztetünk meg. Ma kizárólag az Újvilágban, tehát Észak-, Dél-, illetve Közép-Amerikában élnek, ám a lelet bizonyíték arra, hogy valaha a maitól lényegesen nagyobb területeket hódítottak meg. A kolibrik létezése magyarázatot adhat arra, hogyan szaporodhattak egyes az eurázsiai kontinensen élő virágos növények, amelyek formájuk miatt alkalmatlanok voltak arra, hogy rovarok porozzák be őket - mutat rá Mayr.

[origo]