Uniós bővítés: gazdag természeti hozomány

Vágólapra másolva!
A Reuters brit hírügynökség kétoldalas hírben számolt be arról, hogy az új uniós tagállamok rendkívül gazdag környezeti adottságokkal érkeztek az EU-ba: Európa nyugati részén már kihalt állatfajaival, egyedülálló természeti értékeivel Lengyelország, Magyarország, s Cseh- és a Szlovák Köztársaság, valamint a balti államok az Unió számára valóságos természeti kincs.
Vágólapra másolva!

Az új tagországokban található az európai erdők mintegy ötöde, számos őserdő, s bennük több Nyugat-Európában már kihalóban lévő állatfaj: a barnamedve, a farkas vagy a hiúz. Kelet-Szlovákia mesés folyóvölgyei, Lengyelország balti partvidékének egyedülálló dűnevilága, Szlovénia a világon leggazdagabb barlanglakó állatvilága csak néhány példa a május elsejei csatlakozással az unióba került természeti kincsekre.

A kép azonban nem egészen felhőtlen: a környezetet kizsákmányoló iparpolitika a korábbi keleti blokk országaiban az elmúlt évtizedek során komoly környezetrombolást okozott. Ma az egyik legkiemelkedőbb környezeti probléma a víz- és a hulladékgazdálkodás - mutat rá a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet, amely szerint az új tagoknak több mint tíz évre és mintegy 120 milliárd euró beruházására lesz szükségük ahhoz, hogy az uniós környezetvédelmi normákat teljesítsék, az uniós környezeti törvénykezéshez felzárkózzanak. Nem véletlen, hogy sok újonnan csatlakozó épp ilyen környezetvédelmi kérdésekben kért halasztást az uniós követelmények teljesítésében. Egyes esetekben ez eléri a 12 évet is.

A Fekete Háromszög

Míg a szocialista években egyes területeket környezeti szempontból a végletekig kizsákmányoltak, más vidékek szinte érintetlenek maradtak. A szénbányászatra épült hírhedt "Fekete Háromszöget" - ami Lengyelország, a mai Csehország és a korábbi NDK határvidékén terül el - a világ egyik legszennyezettebb levegőjű térségeként tartották számon. A szénre vegyipart is telepítettek, s mindezek eredményeként vastag, kén-dioxiddal teli szmog borította el az Elba völgyét. A nehézipar hatalmas pusztítást végzett a környék élővilágában, a légszennyezés pedig 10 évvel rövidítette meg a helyi lakosság várható élettartamát.

Forrás: uvi.si/Arne Hodalic
A barlangi vakgőte, vagyis az "emberhal" Szlovénia barlangjaiban honos

1989-ban a mindössze 32 400 km2 területű térségből került ki egész Európa kén-dioxid-szennyezésének 30 százaléka, amely nagyrészt savas esők formájában rombolta a környezetet. A Fekete Háromszög légszennyezése okozta a kontinens történetének legnagyobb erdőpusztulását a Szudétákban: 1981 és 1987 között 11 ezer hektárnyi fenyőerdő és további 15 ezer hektár lombhullató erdő pusztult el a Szudéták nyugati részén, illetve a környező cseh- és szászországi területeken.

Az utóbbi évtizedben a szennyezőanyag-kibocsátás a régi, elavult üzemek bezárásának, valamint a szennyezési normák szigorításának és ellenőrzésének, illetve a tisztább gyártási technológiáknak köszönhetően csökkent. A térség fejlődése mára sikertörténetnek nevezhető: a lazacok visszatértek az egykor fekete vizű folyókba, és a savas esőktől pusztított erdők újra fejlődésnek indultak - olvasható a Reuters beszámolójában.

Komoly fejlődés

Forrás: MTI/Kovács AttilaA környezetvédelmi szakértők többsége és az Európai Bizottság egyetért abban, hogy az új uniós tagok óriási eredményeket értek el országaik környezeti megtisztításában - mutat rá a Reuters cikke. Az elmúlt 14 évben a környezet állapota az Európai Környezeti Iroda (EEB) megállapítása szerint több most csatlakozott országnál lényegesen javult. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2003-as jelentése szerint az említett időszakban 60-80%-kal csökkent a levegőben a savas esőket okozó szennyezőanyagok jelenléte, a vizekben 50%-kal a mérgező hatású fémek és mintegy 80%-kal a szerves eredetű szennyeződés mennyisége.

A csatlakozás azonban számos, eddig szunnyadó lehetőséget nyit meg a környezetromboló tevékenységek előtt - intenek környezetvédők. Új kihívásokat jelenthetnek a fogyasztói szokások bővítéssel együtt járó változások, de a vadon élő állatok és ritka növények csempészete előtt is új utakat nyithat a csatlakozás. Az unió már korábban is az állat- és nyersfa-csempészet fő felvevőpiaca volt, a közép- és kelet-európai államok pedig ennek tranzitországai voltak.