A legrégebbi madárembrió kövület

2004.11.12. 15:31

A kréta időszaki ősmadár megkövült embriója a repülés evolúciójának egyik hiányzó láncszeme lehet, ami egyúttal tisztázhatja a sokszor egymásnak ellentmondó "repüléselméleteket" is.

Mint arról korábban röviden már beszámoltunk, 121 millió éves, tojásában fosszilizálódott madárembriót találtak Kínában. A kutatók úgy vélik, hogy ez a lelet egyben a valaha talált legrégebbi madárembrió kövület. A felfedezés azért különleges, mert a tojásban levő embrió tollakat visel, ugyanakkor a legtöbb napjainkban ismert madár csupaszon és magatehetetlenül kel ki tojásából. Lehetséges, hogy a lelet a madarak evolúciójának egy korábbi szakaszát rögzítette, amikor a repülő gerincesek még tollasan jöttek a világra.

A madár testhelyzetéből egyértelműen megállapították, hogy bár teljesen kifejlődtek a csontjai és a tollazata, még nem kelhetett ki a tojásból. Ez a típusú fejlettség egyébként a fészekhagyó szárnyasokra jellemző, mint amilyen például a tyúk vagy a strucc. Ezeknek a madaraknak a kicsinyei már születésükkor képesek önállóan mozogni és táplálkozni. Ezzel szemben a fészeklakó, repülő madarak fiókái magatehetetlenül, csupaszon és vakon kelnek ki a tojásból. Szüleik odaadó gondoskodására és fészekre van szükségük ahhoz, hogy biztonságos környezetben felnőhessenek és megerősödjenek a repüléshez.

A Kínában előkerült ősmadár a késő kréta időszakban élt. Mivel már születése előtt teljesen kifejlett volt, valószínű, hogy kikelése után nem kerülhetett volna olyan biztonságos fészekbe, mint modern rokonai, sokkal korábban kellett volna egyedül boldogulnia. Az, hogy a tollai teljesen kifejlettek, arra enged következtetni, hogy ezek a madarak nem sokkal a tojás elhagyása után már képesek voltak a repülésre. Lehetséges, hogy a madarak korábban születésüktől fogva önellátók voltak, és csak később alakult ki náluk a szülői gondoskodás.

A lelet más irányú vizsgálata ugyanakkor hozzájárulhat azoknak az ellentmondásos elméleteknek tisztázáshoz, amelyek a repülés eredetére vonatkoznak. Néhány kutató szerint ugyanis a madarak az evolúció során egy "négyszárnyas" fázison mentek keresztül, amikor a szárnyakon kívül a lábakat is toll borította, s csak később alakult ki az ezeket felváltó faroktollak jelenlegi aerodinamikus formája.

A paleontológusok többsége jelenleg egyetért abban, hogy valaha élt egy négyszárnyas, tollas dinoszaurusz, amit Mikroraptornak neveztek el. Ennek a mókus méretű állatnak hosszú tollak borították mind a négy lábát, amelyek minden bizonnyal a fáról történő leereszkedésében is segítették.

Érdi-Krausz Erika - Lieber Tamás

KAPCSOLÓDÓ CIKK