Harc a Mediterráneum elsivatagosodása ellen

Vágólapra másolva!
Az elmúlt évek visszatérő kemény aszályai és ismétlődő erdőtüzei jól mutatják, hogy Európa mediterrán területeinek ökológiai rendszere mennyire törékeny, és vízháztartása mennyire védtelen a kiszáradási folyamatokkal szemben. Az Európai Űrügynökség (ESA) a közelmúltban egy olyan új műholdas megfigyelési rendszert állított szolgálatba, amelynek segítségével a régió országai sikeresebben védekezhetnek a mind gyakrabban jelentkező elsivatagosodás ellen.
Vágólapra másolva!

Dél-Európában jelenleg 300 ezer négyzetkilométernyi területet és közel 16,5 millió lakost fenyeget az elsivatagosodás. A helyzetet csak rontják azok a menetrendszerűen visszatérő erdőtüzek, amelyek következtében évente 600-800 ezer hektárnyi mediterrán erdő - közelítőleg egy Korzika nagyságú terület - válik a tűz martalékává és veszti el növényzetét. A World Wildlife Fund (WWF) értékelése szerint e tüzek 95%-nak az okozója az emberi gondatlanság vagy a szándékos gyújtogatás.

A probléma szinte minden európai mediterrán országot érinti, ahol hasonló az éghajlat, a természetes növényzet és a környezethasznosítási technológia. Az elsivatagosodás a dél-európai országok esetében nem a meglévő sivatagok terjeszkedését, hanem újak létrejöttét jelenti. A területen található szárazságkedvelő és félsivatagi ökoszisztémák a legkisebb környezeti változásra is érzékenyen reagálnak. Ezt a sérülékeny egyensúlyi állapotot az emberi tevékenység határtalan terjeszkedése alapjaiban veszélyezteti. A környezetrombolás kiváltó okai jól ismertek: a fakitermelés, a rétek túllegeltetése, a földek mind szélesebb körben történő mezőgazdasági művelés alá vonása. Mindezek maximálisan kizsákmányolják a talaj termőképességét és elpusztítják a terület természetes növényzetét. Az emberi tevékenység következményeit csak felerősíti a globális éghajlatváltozás hatása, amely a Mediterráneumban a mind gyakrabban ismétlődő aszályos évekkel és fokozódó szárazsággal hozható kapcsolatba. Ez a folyamat önmagában is pusztítja a növényzetet, valamint rontja a talaj minőségét és termőképességét.

A helytelen talajművelési technológiák alkalmazása és a csapadékmennyiség változása következtében a talaj tápanyagtartalma egyre alacsonyabb lesz. A növényzet eltűnésével a talaj legfelső termőrétegét a szél könnyedén lekoptatja és elhordja, illetve a csapadék elmossa. Így viszonylag rövid idő alatt egy adott terület termőképessége oly mértékben lecsökkenhet, hogy bármilyen biológiai reprodukcióra teljesen alkalmatlanná válik. (A Worldwatch Institute felmérése szerint a földfelszínről évente 24 ezer millió tonna termőréteg pusztul le.)

Közös megfigyelés

Az Európai Űrügynökség 2004 szeptemberében egy olyan műholdas megfigyelőrendszert helyezett működésbe, amely folyamatosan pásztázza Dél-Európa kiszáradástól leginkább veszélyeztetett területeit. Ez egy újabb lépés a DesertWatch nevű projekt megvalósítása felé, amelyet több európai ország (Hollandia, Németország, Olaszország, Spanyolország) tudományos szervezetei hívtak életre, és amely élvezi az érintett országok kormányainak támogatását is.

Forrás: ESA

A fenti három Envisat-képen Portugália déli része látható a 2003. augusztusi erdőtüzek idején. Az első kép a tüzek keletkezése előtti állapotot tükrözi. A második akkor készült, amikor a lángok a legintenzívebb pusztítást végezték, a harmadik a leégett területeket mutatja a sötét foltok a leégett részeket jelzik

A program célja, hogy nyomon kövessék és felmérjék a Dél-Európában jelentkező elsivatagosodási folyamatokat. Ennek érdekében a jövőben létrehoznak egy az egész Mediterráneumra kiterjedő információs adatbázist, amelyből folyamatosan lekérdezhetők a veszélyeztetett területek aktuális paraméterei. A programban résztvevő országok folyamatos jelentési kötelezettséget vállaltak. A földi megfigyelési rendszerek adatait az ESA műholdjai (pl. az Envisat) által szolgáltatott mérések és felvételek egészítik ki. A műholdfelvételek pontosabb és átfogóbb képet adnak egy adott területről, mivel a világűrből jobban lehet érzékelni a földfelszín fényvisszaverő-képességének, hőmérsékletének, szárazságának és porral borítottságának a változását. A megfelelő adatok birtokában már nem csak nyomon követni lehet majd a kiszáradási folyamatot, hanem lehetőség nyílik olyan előrejelzések készítésére, amelyek segíthetik a megelőzést és a védekezést is. Napjainkban már rendelkezésre állnak azok a földhasznosítási technológiák, amelyekkel az elsivatagosodási folyamat megállítható, sőt vissza is fordítható.

A tudományos kezdeményezés legnagyobb haszonélvezői azok a programhoz időközben csatlakozott dél-európai országok (Görögország, Olaszország, Portugália és Törökország) lehetnek, amelyeket a leginkább érint a kiszáradási folyamat. (Törökország esetében például az ország teljes területe ki van téve a víz általi talajeróziónak, de a széleróziói is 57,6 millió hektárt veszélyeztet, vagyis több mint az ország kétharmad részét.)

A DesertWatch projekt első eredményei már kézzelfoghatóak. A programban résztvevő országok folyamatosan teljesítik jelentési kötelezettségüket a United Nations Convention on Combating Desertification (UNCCD) felé. (Az UNCCD 191 olyan ország közösségét jelenti, amely közösen küzd az elsivatagosodás ellen.) A tervek szerint két éven belül a megfigyelési rendszer le fogja fedni a Mediterráneum egészét, és ezzel lehetőséget nyújt egy átfogó környezet-rehabilitációs program kidolgozásához.

Ladányi László