Klímaváltozás - az emberiség legnagyobb kockázata

2005.02.09. 10:52

A klímaügyi helyzetkép alapján a legnagyobb kockázat bontakozik ki az emberiség előtt - mondta dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyar Tudományos Akadémián, mintegy két héttel a Kiotói Jegyzőkönyv életbelépése előtt.

Az [origo] megújult Időjárás portálja részletesen foglalkozik a globális felmelegedés kérdéskörével is. Valós veszély-e a klímaváltozás? Tudunk-e tenni ellene? Hozhat-e eredményt a rövidesen életbe lépő Kiotói Jegyzőkönyv? Mindezek igen fontos kérdések mindannyiunk számára.

A nemzetközi és hazai helyzet áttekintését célzó cikksorozatunk első részében dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a Magyar Tudományos Akadémián 2005. február 3-án megtartott előadását mutatjuk be, aki a globális felmelegedéssel kapcsolatos kérdéseket és eseményeket 5 pontban foglalta össze.

1. "A klímaügyi helyzetkép alapján a legnagyobb kockázat bontakozik ki az emberiség előtt."

A légköri szén-dioxid mennyisége 200 év alatt kb. harmadával lett magasabb, de más üvegházhatású gázok koncentrációja is jelentősen emelkedett. A XX. században a földi átlaghőmérséklet 0,7 fokkal növekedett. A globális éghajlati modellek 2100-ra az átlaghőmérséklet további jelentős emelkedését valószínűsítik.

A melegedés ténye, földrajzi megoszlása, várható következményei körül sok még a bizonytalanság, de a kérdést veszélyforrásként kell kezelni, amely számos kockázati tényezőt rejt: tengerszint-emelkedés, aszály, tömeges fajkihalás, járványok, népvándorlás fenyegethet mindannyiunkat. Egy példa: ha a grönlandi jégtakaró elolvad, a tengerek szintje 7 méterrel emelkedik - az emberiség jelentős része pedig közvetlenül a tengerparti sávban él.

2. "Globális együttműködés: a legfőbb eddigi eredmény a párbeszéd ténye - de sokkal több kell."

Az 1992-es riói "Föld-csúcs" óta fokozatosan bontakozott ki a globális együttműködés. Az egyik nagy kérdés a pénzügyi alapok megteremtése, a szemléletben kibontakozó alapkérdés pedig az, hogy az alkalmazkodás vagy a csökkentés a célravezető. Persányi Miklós érzékletes hasonlata szerint: "rongy vagy csap"? Azaz egy elöntött fürdőszobában előbb a csapot próbáljuk-e elzárni, vagy a vizet feltörölni? Meglepő, de a válasz nem egyértelmű, e tekintetben nagy a megosztottság az országok között. A nemzetközi összefogás még gyermekcipőben jár.

3. "A Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépését ünnepeljük 2005. február 16-án. A nehezen születő kis konkrét lépés is öröm, de nem a megoldás maga."

A 8 évnyi vajúdás után életre kelő megállapodás az első konkrét feladatmegjelölés: az 1990-es bázisszinthez képest az üvegházhatású gázok átlagosan 5,2%-os kibocsátáscsökkentését írja elő a 2008-2012 közötti időszakban, országonként nagy különbségekkel. A jegyzőkönyv életbelépése nagy eredmény, azonban nem várható tőle a probléma megoldása - sürgősen tárgyalni kell a hosszabb távú lépésekről.

2005. január 1-jétől az Európai Unióban bevezették a szén-dioxid-kibocsátás kvótakereskedelmét. A Kiotói Jegyzőkönyv kötelezettségvállalásai alapján a tagországokban az egyes vállalatokra szén-dioxid-kibocsátási kvótákat határoztak meg. Ha egy vállalat ennél kevesebbet bocsát ki, akkor a különbséget eladhatja másnak, ha viszont többet, akkor szabad kvótát kell vásárolnia. A rendelkezés hatálya alá tartoznak a 20 megawattnál nagyobb teljesítményű hő- vagy villamosenergia-termelő tüzelőberendezések, az olajfinomítók, a vaskohászat és acéltermelés, a cement-, az üveg- és az építőanyag-gyártás, valamint a papíripar nagyobb gyáregységei. Magyarországon 264 létesítmény tartozik ide. Ezek a létesítmények a hazai szén-dioxid-kibocsátás 40%-át adják. A 25 uniós tagországban összesen 12 ezer céget érint az új szabályozás.

Magyarországon egyébként jelenleg több mint 30% kvótafelesleggel rendelkezik. Egy tonna szén-dioxid egységára 4-10 euró körüli értéket jelent, így becslések szerint ez a tartalék mintegy 10-17 milliárd forintot ér évente.

4. "Az eminens Európa dilemmája: egyedül nem megy, de tesznek-e valamit a többiek? Hazai cselekvés: a közös felelősségben osztozni kell - és készülni a váratlanra."

Az EU-15-ök vállalták a lényegesen nagyobb, átlagosan 8%-os csökkentést, és elindítják a környezeti hatékonyság programját (energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, modern technológiák). A nagy kérdés: Európát fogja-e követni a világ, vagy csak mi fogunk veszíteni a versenyképesség csökkenése miatt?

Magyarország 2005. január 1-től beindította a belső kibocsátáskereskedelmet: a nagy kibocsátó üzemek (erőművek, finomítók, kokszolók, cementgyártás stb.) 1 tonnás egységekben kereskedhetnek. Az engedélyezett kvóta felett 40 euró, 2008 után pedig 100 euró bírságot kell fizetniük.

Ötödik pontként Gustave Speth, a nagy tekintélyű gazdasági fejlődéskutató szavait idézte az előadó: "Ha az üzleti világ és a kormányok együttesen nem cselekszenek mielőbb, akkor az általuk teremtett rendkívüli gazdasági gépezet a Föld rendszereiben akkora természeti és társadalmi rombolást indít el, amely mellett a terroristák okozta rombolás csupán gyermeteg játéknak látszik majd."

ICI Interaktív Meteorológia

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK