A modern ember legősibb maradványai

A legutóbbi kormeghatározás szerint egy Etiópiában korábban feltárt Homo sapiens-koponyalelet 195 ezer éves. Az új eredmény túlszárnyalja a 2003-as, korai emberekre vonatkozó szenzációs bejelentést is.

Minden bizonnyal fajunk legrégebbi, általunk ismert képviselőitől származik az a két etiópiai koponyalelet, amelyek korát most újra meghatározták. A két koponyát 195 ezer évesre becsülik, vagyis a Homo sapiens megjelenésének legkorábbi szakaszából valók. Az új eredmény további bizonyítékot jelent arra, hogy fajunk Kelet-Afrikából, valószínűleg Etiópiából indult útjára. A lelet új kora már összhangban van az ember evolúciójával kapcsolatos genetikai vizsgálatokkal is, mely szerint fajunk nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt tűnt fel Afrikában.

A koponyákra Richard Leakey bukkant rá 1967-ben az etiópiai Kibish mellett. A település az etiópiai Omo-folyó közelében fekszik, ezért a leleteknek az Omo I és Omo II nevet adta. Leakey felismerte ugyan, hogy az Omo I-nek elnevezett lelet a Homo sapienstől származik, de a koponyacsontokkal együtt feltárt puhatestűek vázának kormeghatározása azt sugallta, hogy a leletek csak 130 ezer évesek - írja a Nature online változata. "1967-ben még sokkal fejletlenebbek voltak a kormeghatározási technikák, mint manapság" - nyilatkozta John Fleagle (Stony Brook Egyetem, New York), a kutatás egyik résztvevője. "Azonkívül Leakey és munkatársai inkább olyan leletek után kutattak, amelyek jó néhány millió évvel idősebbek. Az igazság az, hogy valójában korai hominidákat (emberféléket) kerestek, és nem a modern ember képviselőit." Emiatt aztán senki sem kísérelte meg, hogy sokkal pontosabban meghatározza a koponyák lelőhelyének korát, annak ellenére, hogy ez segített volna lezárni az emberiség afrikai eredetéről zajló vitát.

A kutatók Ian McDougall (Ausztrál Nemzeti Egyetem, Canberra) vezetésével mintákat gyűjtöttek azokból a kőzetekből is, ahol az Omo-leleteket találták. Ezek kora 196 ezer évesnek adódott, vagyis nagyon közel esik a koponyákéhoz. Az Omo-fosszíliák sikeres kormeghatározása még inkább alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a modern ember őse hosszú időn keresztül Afrikában élt, és innen kiindulva hódította meg a bolygót az elmúlt 40-70 ezer évben ("Out of Africa" hipotézis). E szerint fajunk minden ma élő egyede egy olyan embercsoportra vezethető vissza, amely valamikor az utolsó 200 000 év során bukkant fel Afrikában, s innen kiindulva hódította meg a világot, lecserélve a helyi emberféléket, így a Neander-völgyieket is.

Az egységes eredet hipotézise mellett azonban az elmúlt évekig nem tudtak felmutatni maradványokat. Az első komoly lelet 2003-ban került elő, és a szakértők minden idők egyik legjelentősebb felfedezésének minősítették (részletesen lásd korábbi cikkünket). A 160 000 éves, szintén Etiópiában talált csontokat akkor a Homo sapiens addig ismert legősibb maradványaiként jelentették be. A koponyák azonban nem teljesen azonosak a ma élő emberekével (Homo sapiens sapiens), hanem kissé nagyobbak, hosszúkásabbak, és a szemöldökeresz is hangsúlyosabb. Ezért a 2003-as a leletet új alfajba (Homo sapiens idaltu) sorolták be (az "idaltu" szó a helyi afrikai nyelven "öreget" jelent).

Az érdekes az, hogy bár az Omo-leletek idősebbek a 2003-as leletnél, az Omo I vizsgálatára alapozva jellemzőikben mégis közelebb állnak a ma élő emberhez. Az Omo II koponyájának csak a hátsó része maradt meg, arckoponya nélkül, és jóval kezdetlegesebbek a vonásai. A két koponya kora azonban a mostani vizsgálatok szerint is megegyezik. "Az eredmények helyes értelmezése valószínűleg az, ha feltesszük, hogy sokféle változat létezett abban az időben. Nincsenek egyenes leszármazási vonalak, a fejlődés íve nem volt töretlen. Ha egyetlen leszármazási vonalat akarnánk rajzolni, a végén nem tudnánk, hány alfajt különítsünk el" - mondja Fleagle.