Mindig a szemet célozzák - videó a köpőkobrákról

Vágólapra másolva!
Egy köpőkobrákkal végzett kísérletben felfedezték, milyen módon növelik az állatok annak valószínűségét, hogy mérgük pontosan az áldozat szemébe jusson. A lassított videofelvételek elemzése során fény derült arra a mozdulatra, amellyel egy szempillantás alatt támadójuk arcába köpik a mérget.
Vágólapra másolva!

A köpőkobra kiegyenesedik, és mereven bámul áldozata arcába. Néhány másodpercig így is marad, majd hirtelen megmozdítja fejét. Egy pillanatra elővillannak a méregfogai, ahogy kitátja száját, majd a mérget támadója felé spricceli. A műanyag védőszemüvegen két vörös színű, spirál alakú minta jelenik meg, mögötte egy meglepően nyugodt szempár figyeli az eseményeket. "Olyan anyagot fújtam a védőszemüvegre, amely vörösre festi a folyadékokat. Emiatt a méreganyag nyomai könnyen észrevehetőek" - meséli Katja Tzschätzsch (Bonni Egyetem) zoológus, a kísérlet vezetője.

A kutatónő korábban diplomamunkája témájául választotta a köpőkobrák viselkedésének tanulmányozását. Arra volt kíváncsi, pontosan mire is céloznak a kobrák, amikor mérget köpnek támadójuk arcába. "A szakirodalomban gyakran olvasni, hogy a kobrák a szemeket célozzák meg. Különös, de eddig még senki sem vizsgálta meg, valóban így van-e" - mondta dr. Guido Wasthoff, aki szintén részt vett a kísérletek megtervezésében.

A kobra méregkoktélja részben idegmérgekből áll, de olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek a szöveteket károsítják. A kígyók méregfogai egy szűk nyílásán keresztül képesek nagy erővel kilövellni a mérget, valahogy úgy, mintha egy puskagolyót lőnénk ki. Ha sikerül eltalálniuk valamelyik szemet, akkor ez az érzékeny szaruhártyában erős, égető fájdalomérzetet vált ki. A legsúlyosabb esetben a támadás vaksághoz vezethet.

A kutatónő négy mozambiki és hat feketenyakú köpőkobrával végezte vizsgálatait, amelyek a közeli állatházból származtak. A kísérletek során kétféle módszert alkalmazott. Egyrészt ő maga állt szemtől szemben a kobrákkal úgy, hogy arcát egy műanyag védőmaszkkal takarta el, a másik esetben pedig arcokat ábrázoló fényképeket használt. Speciális videokamerával rögzítette az eseményeket. Legelső eredményei szerint a kobrák valóban csak a mozgásban lévő arcokra köptek mérget. "Ha a kezemet is mozgattam, ez egyik állatból sem váltott ki semmilyen reakciót" - mesélte Katja Tzschätzsch. A fotók felmutatása pedig mindössze két állatból váltott ki támadó reakciót. Ezek akkor is támadtak, ha csak egy szem látszott a képeken. A feketenyakú kobrák közül az egyik akkor is agresszív maradt, ha a fotón látható arcról mindkét szemet eltávolították. Ebből azonban nem lehetett valódi következtetéseket levonni, mivel nem volt elég nagy a minta elemszáma.

Egyenesen a szembe

A következő lépésben kiértékelték a fotókra és a műanyag védőszemüvegre kilövellt méreganyagok mintáit. Ebből világosan látszott, hogy mindkét faj példányai mennyire pontosan céloznak. A feketenyakú kobráknak tízből nyolc alkalommal legalább az egyik szemet sikerült eltalálniuk, míg a mozambiki vörös kobrák csaknem minden alkalommal eltalálták a célpontot. A két faj között egyetlen nyilvánvaló különbséget sikerült találni, mégpedig abban, ahogyan a méreganyagot az áldozat arcába juttatják. A feketenyakú köpőkobra csak kispricceli a mérget, a mozambiki kobrák viszont olyan erővel köpnek, mintha valakinek az arcába lőnénk egy vízipisztollyal.

Forrás: Frank Luerweg/Uni Bonn
Katja Tzschätzsch

A videofelvételek elemzéséből az is kiderült, hogyan érik el a kobrák a rendkívüli pontosságot. A döntő mozzanat az állatok fejmozgása közvetlenül azelőtt, hogy kiköpnék a mérget. Ezt a mozdulatot szabad szemmel nem is lehet észrevenni, olyan gyors. "A lassított felvételeken egyértelműen kivehető, hogy a kígyók mennyire hirtelen mozdítják meg fejüket célzás előtt. Valahogy úgy csinálják, mintha egyetlen kerti locsolócsővel akarnánk meglocsolni az egész virágágyást" - magyarázta Westhoff. "Ez a technika azért előnyös, mert a kígyók egyetlen mozdulattal is képesek minél nagyobb területre szétspriccelni a mérgüket, amivel növelik annak az esélyét, hogy a méreg egyenesen az áldozat szemébe kerülhessen."

Westhoff szerint azonban egy dolgot mindenképpen hangsúlyozni kell a kígyókkal kapcsolatban. A kobrák csak akkor köpnek mérget, ha vészhelyzetbe kerülnek, és sohasem azért, hogy megöljék zsákmányukat. Ők is ugyanúgy ejtik el zsákmányukat, mint a többi mérgeskígyó: az áldozatot megharapva a vérkeringésbe juttatják mérgüket, amitől a kiszemelt állat hamar elpusztul. Az emberre egyébként általában nem támadnak a kobrák, esetleg akkor, amikor még nagyon fiatalok. "Ilyenkor előfordulhat, hogy megpróbálják szemen köpni az embert, mint ahogyan velem is megesett már" - tette hozzá Westhoff.

Illyés András