Becsomagolnak egy gleccsert

2005.04.15. 12:16

Földünkön leglátványosabb gleccserei közül számos a svájci Berni- és Valaisi-Alpokban található. Fogyatkozásuk megállítására különleges módszerrel kísérleteznek: a Gurschen-gleccsert a nyári szezonra PVC-habbal takarják le a napsugárzás ellen.

A gleccserek fogyatkozása szinte minden kontinensen megfigyelhető, csak néhány kivételes helyen nem, mint pl. Nyugat-Norvégiában, ahol a csapadékviszonyok kedvezőek. A gleccserek sorsáért ugyanis két fő tényező felel: a hőmérséklet és a hóesés. Úgy tűnik, jelenleg az első hatás felülmúlja a másodikat. Becslések szerint 1 Celsius-fokos melegedés egy nyár alatt 1 méteres jégvisszahúzódást eredményez. E két tényező annyira erős korrelációban áll, hogy a gleccserek megindulását, illetve visszahúzódását fel tudják használni a múltbeli éghajlat rekonstruálására. Johannes Hans Oerlemans (Utrechti Egyetem) a Science 2005. március 3-i számában közölt tanulmánya ezzel a módszerrel elemzi 169 gleccser történetét, némelyiknél egészen a XVII. századig visszamenőleg.

A felmérés világos tendenciákat mutat: a XIX. század közepén mérsékelt felmelegedés kezdődött, majd a XX. század folyamán a Föld középhőmérséklete e "jéghőmérő" adatai alapján kb. 0,5 fokkal emelkedett. Az eredmények megegyeznek a korábban közvetlenül mért adatokkal. Oerlemans számai azt is jelzik, hogy a felmelegedés a legutóbbi években kezdett gyorsulni: a gleccserek reakciója ebben is egyezik más megfigyelésekkel.

Noha az Alpokban a gleccserek visszahúzódása már több mint száz éve elkezdődött, a legutóbbi években a jégfelszínek térvesztésének sebessége néhány nagy gleccsernél igencsak felgyorsult. Egy átlagos jégfolyam 10 km hosszú, és újabban évente kb. 25 méterrel rövidül. Ahogy a hóhatár mind magasabbra tolódik, a síelők egyre többen vesznek igénybe egyre kisebb gleccser-területeket, ezzel is gyorsítva azok fogyását. Amennyiben a folyamat az elmúlt évekéhez hasonló ütemben folytatódik (csúcspontját 2003-ban, az "évszázad nyarán" érte el), 2050-2080 között a gleccserek eltűnésére lehet számítani.

Jégvédelmi intézkedések

A gleccserfogyatkozás megfékezésére különös módszert dolgozott ki 2004-ben Dr. Christian Steinbach gleccserkutató: az eljárás lényege, hogy vizet permeteznek a laza hótakaró alá, elősegítendő annak megszilárdulását és a jégképződést. A kísérlet mindeddig nem vezetett átütő eredményre.

A svájci Gurschen-gleccsert egy másik módszerrel próbálják megvédeni. 2005 májusának elején 3000 négyzetméter vakítóan fehér PVC-habot terítenek olyan helyekre, amelyeket különösen kell védeni az olvadástól. A művelet igen költséges: négyzetméterenként 20 euró. A beruházás azonban megtérül az évek során, hiszen jóval kevesebb havat kell majd az itt működő síparadicsomhoz fuvarozni. A PVC-re újrafelhasználhatósága és a magashegyi szeleknél elengedhetetlen mechanikai ellenállása miatt esett a választás. Más, cellulóz-alapú anyagokkal is lehetne próbálkozni, de a siker titka a burok fehérsége.

E védekezési módnál ugyanis egyszerű fizikai elv érvényesül: vissza kell verni a Nap sugárzását. A hófelszínek természetes fényvisszaverő képessége (ún. albedo) körülbelül 90%-os. A sötétebb jég azonban kevesebb napfényt ver vissza, így több hőt nyel el. A jégnél az albedo csak 40% körüli, a tisztaságtól függően. A porral vagy szerves anyagokkal vékonyan fedett gleccserjég jobban elnyeli a sugárzást, ezért gyorsabban is pusztul, mint a tiszta felületű. Ha azonban a fedőréteg vastag, a napsugárzás már nem tudja kifejteni közvetlen hatását, és az olvadás megszűnik.

Az éghajlat melegedésével szemben azonban ez a burok igen korlátozott hatású védekezési módszernek, hiábavaló fáradozásnak tűnik. A Zürichi Egyetem egy 2004-es tanulmánya szerint Svájcban a gleccserek 15 év alatt felszínük egyötödét vesztették el. A műholdfelvételek könyörtelenek: 1985 és 2000 között a veszteség 18%-os, holott 1973 és 1985 között csak 1%-os volt.

A gyorsuló olvadás nemcsak a téli sportoknak és az ebből élőknek árt: veszélyezteti a gleccserek által képzett édesvíz-tartalékot is. További veszély az olyan gleccsertavak kialakulása, ahol bármikor átszakadhatnak a gátak.

Jakabffy Éva

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK