Ajánlat
	Queen's University
	Ajánlat
	Veszélyben az északi folyók élővilága Északi-sarkvidék: a katasztrófa megkezdődött Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható. A változás drámai következményekkel jár az itt élő emberek és számos sarkvidéki állatfaj számára. Rekordméretű jégolvadás az északi sarkvidéken Olvad az örök fagy birodalma Megroggyant házak, beszakadt utak, eltört csővezetékek, erősödő lejtőpusztulás és mind gyakoribbá váló talajfolyás jelzi, a pólusok jégvilágában tapasztalt felmelegedés nem kíméli a sarkkörök vidékén fekvő szárazföldek területét sem. Ha elsüllyed az Északi-sark Száz éven belül nyaranta teljesen elolvadhat az Északi-sark jege, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid-kibocsátást - figyelmeztetett a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. Az átalakulás egyik várható következménye, hogy megnyílik az Északnyugati-átjáró.

Egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány arra kereste a választ, hogy kimutatható-e valamilyen konkrét összefüggés az emberi tevékenység és az Északi-sarkvidék felmelegedése, valamint a terület tavi élővilágának változásai között. A vizsgálat öt ország (Kanada, Finnország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország) kutatóinak részvételével zajlott az északi erdőségektől egészen a tundrákig terjedő területen, John Smol (Queen's University) és Alexander Wolfe (University of Alberta) vezetésével. "A sarki területek rendkívül érzékenyen reagálnak az éghajlat változásaira, ezért ezeknek a területeknek az élővilága alkalmas lehet arra, hogy nyomon követhessük a felmelegedés hatásait. Sajnos a legtöbb esetben nem rendelkezünk hosszú távú adatsorokkal, ami megnehezíti a múltban lezajlott környezeti változások irányának és nagyságának a pontosabb meghatározását" - mondta Wolfe. A tavak azonban a legtöbb északi-sarkvidéki élőhelyen általában jelen vannak, ezért a tavi üledékekből származó algasejtek maradványaiból vissza lehet következtetni a tóban az utóbbi két évszázad során lezajlott ökológiai változásokra. Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható.

A kutatók negyvenhat sarkvidéki tó aljzatának üledékéből vettek mintákat. Az egyes tavak esetében összehasonlították a fiatalabb, felső rétegek mintáit azokkal, amelyek régebbről származnak. Statisztikai eljárások segítségével megpróbálták számszerűsíteni, hogy milyen változások mentek végbe az édesvízi algák, a vízibolhák és a különféle rovarlárvák társulásainak összetételében az utóbbi kétszáz év alatt. Az algák maradványait vizsgálva a fiatalabb rétegekben több olyan faj maradványát találták meg, amelyek a nyílt vizeket kedvelik. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezeken az élőhelyeken csökkent a tavi jégtakaró mérete és hosszabb lett az algák számára kedvező nyári évszak. Ennek hatására megváltozik például a tavakba bejutó fény mennyisége, vagy a tavak vizének hőmérsékleti rétegződése. Ezek a hosszabb időskálán kimutatható ökológiai változások párhuzamosan zajlottak az utóbbi két évszázad fokozódó ipari tevékenységével. Az algaközösségek összetételében megfigyelhető változások a kutatók szerint bizonyítékot jelentenek arra, hogy az emberi tevékenység hosszú távon jelentős hatással van az egyes társulásokra. "Ha ezek a hatások túllépnek egy bizonyos küszöböt, akkor az élővilágban visszafordíthatatlan változások következhetnek be" - mondta Smol.

A mérések szerint Kanada bizonyos részei (Labrador és Quebec északi része) nem melegszenek olyan gyorsan, mint amit a többi területen tapasztaltak. Emiatt ezt egy fontos kontroll-területként kezelték az adatok elemzésekor. "Az a tény, hogy itt semmilyen változást sem sikerült megfigyelni az algák társulásainak összetételében, alátámasztja azokat az eredményeket, amelyek szerint a többi területen a melegedés volt a kiváltó ok, és nem valami más, például szennyező anyagok felhalmozódása a légkörben" - mondta Reinhard Pienitz, a cikk egyik társszerzője. A tanulmány egyik következtetése, hogy a közeljövőben valószínűleg nem marad majd olyan érintetlen, északi-sarkvidéki élőhely, amelyet ne befolyásolna valamilyen módon a melegedés. A kutatók egyben sürgős figyelmeztetésként is értelmezik az általuk megfigyelt változásokat, mivel a jövőben hasonló folyamatokra számítanak a délebbre eső területek esetében is. "Ha egy bizonyos időpontban csak egyetlen tavat vizsgálunk, már abból is fontos információkhoz juthatunk. Ezzel szemben nehéz olyan adatokhoz jutni, amelyek nagyobb léptékben is jelzik a változásokat, például egy egész régió vizsgálatakor." - mondta Smol. "Ez valami olyasmi, mintha ránéznénk egy impresszionista festményre, aminek egy kisebb részletére tekintve csak különálló pontokat fogunk látni, ha viszont hátralépünk, akkor a pontokból mindjárt összeáll a kép. Ha az összes tó és kisebb tavacska vizsgálatának eredményeiből egy nagyobb adatbázist készítünk, akkor feltűnő mintázatokra bukkanhatunk. Ezekből pedig messzemenő következetéseket lehet levonni."
                         
Illyés András

[origo]