Még mindig mérgez a DDT

2005.05.13. 9:43

Észak-amerikai madarak szervezetében még mindig jelen van az Egyesült Államokban több mint harminc éve betiltott DDT nevű rovarirtószer, s ami igazán megdöbbentő: az USA-ból el-elrepülő, majd visszatérő költözőmadarak szervezetében sokkal kevesebb az effajta méreganyag - mutatták ki egyetemi kutatók. Az eredmények tökéletesen ellentmondanak az eddigi feltételezéseknek.

Dr. Given Harper, az Illinois állambeli Bloomington városi Wesleyan Egyetem biológiaprofesszora sajátos megközelítést választott az észak-amerikai énekesmadár-populációk fogyatkozásának megértéséhez. Míg más kutatók úgy gondolják, hogy a természetes élőhelyek csökkenése jelenti a kulcsproblémát, addig Harper egy megérzéstől vezérelve úgy döntött, egy régi bűnöst - a DDT nevű rovarirtószert - és annak az énekesmadarakra kifejtett hatásait fogja újfent megvizsgálni.

Az eredmények lesújtóak voltak. Az Egyesült Államokban már több mint harminc éve betiltott DDT-t és más, hasonló jellegű vegyi anyagokat ki lehetett mutatni a madarakban. Az igazi megdöbbenést azonban az okozta, amikor dr. Harper összehasonlította a vonuló és a nem vonuló énekesmadarak DDT-szintjét. Kiderült, hogy a megvizsgált, egész évben Észak-Amerikában tartózkodó madarak, amelyek számos különféle fajhoz tartoznak, többféle vegyi anyagot hordoznak magukban, mint a vonuló fajok megvizsgált egyedei.

Az eredmények tökéletesen ellentmondanak az eddigi feltételezéseknek. Az Egyesült Államokban 1972 óta betiltott DDT a fehérfejű rétisasok, a barna pelikánok és más, korábban érintett fajok számára egyre kisebb mértékben jelent problémát. Ugyanakkor a nem költöző énekesmadarakban a DDT még mindig vészjóslóan magas koncentrációban van jelen. Ez vajon azt mutatja, hogy a jövőben baj történhet a ma még egészséges fajokkal? Veszélyben vagyunk mi, emberek is? Senki sem tudja - mondja dr. Harper, egy tanulság azonban biztosan levonható: jól meggondolandó, hogy mit enged az ember a környezetbe, mivel később komoly nehézséget okozhat az adott anyagok eltávolítása. "Ezek az eredmények figyelmeztetésül szolgálnak arra, hogy bármit is művelünk, az évtizedeken át hatással lesz ránk" - mondta Greg Butcher, az Audobon Társaság kutatója, a Madárhelyzet című jelentés írója (a jelentés több észak-amerikai madárfaj egyedeinek csökkenéséről számol be). "Nem valószínűsíthető, hogy ilyen mértékű mérgezés elpusztítaná a madarakat, de nagyon is könnyen kihatással lehet az utódok embrionális fejlődésére."

Harper eredményei egyrészt a földrajzi vonatkozásai miatt rejtélyesek. Megközelítoleg 18, egész évben Észak-Amerikában élo fajban van jelen a DDT 1-10 ppm koncentrációban, ami 2-10-szer több a Dél-Amerikába költözo fajokban mért értékeknél. Másrészt mind a 17 megvizsgált klórozott szerves vegyület - a DDT kémiai rokonai - kimutatható volt a nem vonuló fajokban. A vonuló fajokban ezzel szemben csak 1-5 ilyen összetevő volt fellelhető.

Harper szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy USA sokkal több DDT-t használt, mint Latin-Amerika, ezért még mindig nagy mennyiségben lehet jelen a termőföldben. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint az USA a második világháború és 1972 között körülbelül 726 ezer tonna DDT-t használt fel.
Napjainkban legalább 50 ország tiltja a DDT használatát, de 20 országban még mindig legálisan lehet használni maláriaszúnyog irtására. Az USA és több más ország betiltottak további, ugyancsak a DDT-vel rokon szerves klórtartalmú rovarirtókat, mint amilyen a klórdén vagy a dieldrin. Más, hasonló jellegű anyagok azonban, mint például a lindán és az endoszulfán, még mindig az engedélyezett vegyszerek listáján vannak.

Méreg inuitokban, fókákban, jegesmedvékben

A Harper által a madarakban talált DDT és hat másik klórozott szerves vegyület, a nemzetközi egyezmények által betiltott kémiai anyagokkal rokoníthatók. A Stockholmi Egyezmény ezeket az anyagokat "tartós szerves szennyezőnek" ("persistent organic pollutants" - POP) címkézte, mivel hosszú ideig nem ürülnek ki az állatok és az emberek szervezetéből. Meleg éghajlaton gyorsan elillannak, és a légkörbe kerülve eljutnak a sarkvidékekre is, ahol aztán a hideg miatt még lassabban bomlanak le, és még nagyobb mértékben halmozódnak fel. Dr. Theo Colborne az 1996-ban kiadott Ellopott jövőnk c. könyv társszerzője (a könyv fő témája a rovarirtók és az ember által előállított vegyi anyagok okozta fejlődési problémák) arra hívta fel a figyelmet, hogy az inuitokban, valamint a fókákban és jegesmedvékben magas koncentrációban jelentkeznek az olyan rovarirtók, mint a DDT és a lindán. A Pesticide Action Network, egy San Franciscó-i környezetvédő csoport programvezetője, Kristin Schafer a kérdés kapcsán rámutatott: egy hajöblítés valamilyen lindán tartalmú samponnal (fejtetű irtására használják az egész Egyesült Államokban, kivéve Kaliforniát) megközelítőleg 18 liter vizet szennyezhet be.

A kutatók elsősorban azért aggódnak a DDT és más, hasonló jellegű vegyi anyagok miatt, mert azok erőteljes hatással vannak a hormonrendszerre. Ráadásul - a sok megismert negatív hatás mellett - számos olyan problémát is okozhatnak az emberi és állati szervezetben, amelyekről ma még talán sejtése sincs a tudománynak.

Colborne és Harper szerint ezek a szintetikus vegyi anyagok a szervezetbe jutva egészen kis mennyiségben is gátolják az embrió fejlődését, valamint rontják a szaporodás és a túlélés esélyét. Colborne állítása szerint a klórozott növényvédő szerek és a tanulási nehézségek, valamint más, az emberre jellemző rendellenességek közötti összefüggésre egyre több a bizonyíték. Az ilyen rendellenességek száma a duplájára nőtt, mióta ezek a vegyületek mindennapi használatba kerültek.

Ahhoz, hogy ezt a témát teljesen le lehessen zárni, részletes kutatásokra lenne szükség. Igaz, hogy a rovarirtókat sok szempontból vizsgálják, mielőtt forgalomba kerülnek, de például az ember hormonháztartása annyira komplex, hogy nincsenek általánosan elfogadott módszerek a vegyi anyagok egészségkárosító hatásának kimutatására.

Glenn Wiser, a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ (Centre for International Environmental Law) ügyvédje más véleményen van: "Az énekesmadarak problémája arra figyelmeztet minket, hogy a DDT és más POP-k még mindig használatban vannak világszerte."

Pintér Blanka - Prommer Mátyás

KAPCSOLÓDÓ CIKK