Ajánlat
	Kihalás veszélyezteti a törpecsimpánzokat Hiányzó láncszem az ember evolúciójában Barcelona melletti ásatások során olyan főemlős maradványai kerültek elő, amely a felfedezők szerint az utolsó közös láncszem lehetett az emberfélék és az emberszabású majmok csoportjának fejlődésében. Ötven éven belül kipusztulhatnak a csimpánzok Elkészült a csimpánz vázlatos géntérképe Emberré válhat a csimpánz Amerikai kutatók szerint a két csimpánzfajt át kell sorolni a Homo nemzetségbe, amely így már három fajt foglalna magába. A merész javaslat újabb genetikai vizsgálatokon alapul, amelyek 99,4%-os egyezést mutattak ki ember és csimpánzok között.

Paleontológusok rábukkantak az első ismert csimpánzfosszíliára, miközben a kelet-afrikai szavannákon folytattak ásatásokat - írja a Nature online hírszolgálata. A szerény lelet, melyet a kenyai Baringo-tó közelében találtak, mindössze három fogat tartalmaz, mégis ez az első kézzelfogható bizonyítéka annak az evolúciós útvonalnak, ami elvezetett a mai csimpánzhoz.

A csimpánzok leginkább a forró, nedves dzsungel környezeti feltételeit kedvelik, ami nem túl előnyös a maradványok konzerválásához. Az emberről ezzel ellentétben úgy gondoljuk, hogy a szavannán emelkedett ki az állatvilágból, ahol a csontok sokkal lassabban indulnak bomlásnak.

A korábbi elméletek szerint a csimpánz soha nem jutott át a Nagy Hasadékvölgyön, hanem a közép- és nyugat-afrikai esőerdőkben maradt. Néhányan azt is feltételezték, hogy ez a fizikai izoláció választotta el egymástól a csimpánz és az ember elődeit. Ez az elmélet azonban a mostani leletek alapján megdőlni látszik: a csimpánzok az újonnan felfedezett fosszíliák tanúsága szerint félszáraz környezetben is éltek, nemcsak az esőerdőben. Ezzel az az elmélet is egyre tarthatatlanabbá válik, hogy az ember az élőhelyének megváltoztatása, az esőerdőből a szavannára "költözése" miatt egyenesedett fel. Úgy tűnik tehát, hogy jobb magyarázatokra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy miért és hogyan vált el az ember és a csimpánz evolúciós ösvénye.

A fogak megközelítőleg 500 ezer évesek, ezért nem lehet megállapítani biztosan, hogy a mai modern csimpánzhoz (Pan troglodytes) tartoztak, vagy egy még általunk ismeretlen, mára kihalt csimpánzfajhoz. Az ásatást végző paleontológus, Sally McBrearty szerint elképzelhető, hogy számos kihalt csimpánzfaj létezett, csak még nem tudunk róluk.

Ha a fogakról kiderül, hogy a modern csimpánzhoz tartoznak, ez azt jelentené, hogy egy viszonylag hosszú életű fajról van szó. Összehasonlításképpen, a modern Homo sapiens mindössze 200 ezer éves, viszont egy korábbi faj, a Homo erectus kb. egymillió évig jelen volt.

Ugyan a leletek nem elég idősek ahhoz, hogy többet megtudjunk a csimpánz és az ember közös őséről, ami 7-től 5 millió évvel ezelőttig élhetett, de reményt adnak, hogy ha keresünk, talán idősebb fosszíliákat is találhatunk.

Selmeczi Anna

[origo]