Ediacarai maradványok
	A prekambrium leggazdagabb kövületlelőhelyét az ausztráliai Ediacara város közelében találták meg.
	Ajánlat
	Új földtörténeti időszakot vezettek be 120 év óta először fordul elő, hogy a geológusok új időszakot "szúrnak be" a földtörténeti kortáblázatba. Az ún. ediacarai időszak a földtörténeti óidő első időszaka, a kambrium elé került. A nagy vesztesek az orosz geológusok, akik ezt az időszakot már régóta elkülönítik vend időszak néven. A földtörténeti kortáblázat és az egyes időszakok fontosabb esményei

Amerikai (Virginia Tech) és kínai (Nanjing Institute of Geology and Paleontology) kutatók olyan maradványokra bukkantak, amelyek az eddig ismert legkorábbi komplex életformák közé tartoznak. A lombszerű, elágazó vendobionták már az 540 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kambriumi robbanás előtt kihaltak. Ez utóbbi esemény során a csonttal és karbonátos héjakkal rendelkező állatok különböző csoportjai szinte egyidejűleg jelentek meg.

A vendobionták nincsenek közeli rokonságban semmiféle modern fajjal, de bizonyos hasonlóságokat mutatnak a gombákkal, a zuzmókkal és az algákkal. Az 540 millió évnél idősebb komplex élőlényeket emiatt nagyon nehéz tanulmányozni. Az ún. ediacarai időszakban (amely a 600 és 542 millió évvel ezelőtti időtartamot foglalja magába) élt élőlények túlnyomó többsége lágytestű szervezet volt, amelyek nem hagytak hátra semmilyen nyomot a kőzetekben.

A korábban felfedezett ediacarai ősmaradványokat főleg homokkőbe ágyazódva találták, és a durva homokszemcsék korlátozták annak lehetőségét, hogy többek megtudjunk ezeknek az élőlényeknek az anatómiájáról. A most ismertetett maradványok viszont mészkőből kerültek elő. A kutatók szerint a maradványok az egykori élőhelyükön fosszilizálódtak, vagyis nem mutatják semmilyen nyomát annak, hogy szállítódtak vagy áthalmozódtak volna az elpusztulásuk helyszínétől a betemetődési helyükig. A kőzetben való elhelyezkedésük pedig arra utal, hogy laposan szétterülve éltek az egykori tengeraljzaton, mintegy 550 millió évvel ezelőtt.

A maradványok számos csőszerű szerkezetből épülnek fel, amelyek egy központi tengelyből ágaznak szét. A paleontológusok szerint ezek horizontálisan helyezkedtek el az aljzaton, és úgy terjedtek szét, mint a szőlő.

A kivételes fosszíliák eddig példátlan információkat szolgáltatnak arról, hogyan épültek fel az első soksejtű szervezetek több mint félmilliárd évvel ezelőtt. Mivel a maradványok 575-540 millió éves kőzetből kerültek elő, kulcsfontosságú bizonyítékokat nyújthatnak ahhoz, hogy megérthessük a kambriumi robbanás előzményeit.

[origo]