A WWF szakemberei még vizsgálják, vajon tényleg új fajról van-e szó. Remélik, hogy többet tudnak meg róla, ha sikerül elfogni egy élő példányt. Az állatról készült fotókat, amelyeken úgy néz ki, mintha átmenet lenne egy róka és egy macska között, megmutatták a helybélieknek, de senki sem látta korábban ezt a teremtményt. Konzultáltak a borneói vadvilág szakértőivel is, akik közül néhányan úgy vélik, leginkább egy lemurra hasonlít, ám többek szerint nem más, mint egy eddig ismeretlen ragadozófaj.
A WWF attól tart, hogy a titokzatos, apró fülekkel és hosszú hátsó lábakkal rendelkező állat kipusztul, mielőtt még sikerülne azonosítani az indonéz kormány ugyanis épp ez év júliusában jelentette be, hogy az állat élőhelyén, a Borneó szívében fekvő indonéz Kayan Mentarang Nemzeti Park hatalmas kiterjedésű hegyvidékén a világ legnagyobb pálmaolaj ültetvényét hozzák létre. A beruházás elpusztítaná az erdőt, az élővilágot, és beláthatatlan következményekkel járna a helyi lakosok számára is. A pénzügyileg a Kínai Fejlesztési Bank által támogatott projekt 1,8 millió hektárnyi területet érintene - ez Hollandia felével azonos terület.
Környezetvédők eddig úgy tudták, a termékeny humuszréteg hiánya és a meredek hegyvidéki lejtők miatt Borneó középső területein nem fejlesztik tovább a pálmaolaj ültetvényeket. A szakemberek szerint ugyanis 200 méter tengerszint feletti magasság felett már nem gazdaságos pálmaolaj fát ültetni alacsony terméshozama miatt. A sziget szóban forgó területei pedig 1000 és 2000 méter magasságban vannak.
A pálmaolaj fontos gazdasági bevételt jelent Indonéziának és Malajziának. Felhasználási területe igen széles: kozmetikai cikkekben (szappan, tusfürdő, különböző krémek), édesipari termékekben, margaringyártásnál használják, de kísérletek folynak a pálmaolajból készült bioüzemanyag előállítására is. Az elmúlt 25 évben ugrásszerűen megnőtt az ültetvények területe, ma már mintegy 11 millió hektárt borítanak, s a növekvő igények miatt 2020-ra ez a szám várhatóan megduplázódik. A gond az, hogy az ültetvények miatt felbecsülhetetlen értékű esőerdőket irtanak ki, például Szumátra síkvidéki esőerdeit szinte teljes mértékben felégették már e célból.
A WWF a fenntartható és környezetbarát módon kezelt pálmaolaj ültetvények létesítését ösztönzi a térségben, máskülönben hamarosan eltűnnek az utolsó orángutánok, borneói elefántok és sok ezer más értékes állatfaj is. A természetvédelmi szervezet rendkívül fontosnak tartja, hogy a Borneón osztozó három ország (Brunei, Indonézia és Malajzia) összefogásával megőrizze az itt található több, mint 22 millió hektár esőerdőt. Ez a felfedezés is rámutat, hogy a világ civilizációtól elzárt, távoli területei még mindig titkokat rejtenek. A titokzatos vörös bundás lényt a fotó készítése óta nem látták, ám ha élőhelyét elpusztítják, erre nem is fog soha sor kerülni.
Manapság már nagyon ritka, hogy emlőst, különösen ragadozót fedeznének fel, Borneón ez utoljára 1895-ben történt, a borneói borznyest (Melogale everetti) felbukkanásával.
WWF/[origo]