Ajánlat
	Biology Letters Képes magyarázat a pókhálószövés lépéseiről
	Ajánlat
	Nagy lépés a pókhálógyártás felé A pókok olyan "titok" birtokában vannak, amelyet szívesen kifürkésznének a tudósok is. Megmérték a pók tapadását A 2004. év pókja Megtalálták az eddigi legősibb pókhálót Libanoni borostyánkőben találták meg az eddig ismert legkorábbi pókháló egyik szálát, melyen az egykori ragasztócseppek is megőrződtek. Programozott öngyilkosság párzás után A hím fekete-sárga kerti pókoknak (Argiope aurantia) párzás után leáll a szívük. A kisebbek jobb szeretők A mozgékonyság, s nem az erő a pókszabású lovagok csáberejének kulcsa.
	Videó
	A Baltikumból és a Dominikai Köztársaságból származó ősi minták bepillantást nyújtanak a földtörténeti újidő hajnalán élt pókok életébe. Ez az első alkalom, hogy a világ különböző tájairól származó ősi pókokat nagy számban hasonlítottak össze.Nézze meg rövidfilmünket!

A valaha előkerült legősibb hálószövő pókoktól származó maradványokra az észak-spanyolországi Álava ásatási helyszínen találtak, az alsó kréta időszakban megszilárdult borostyánkőbe ágyazódva. Már maga a környezet is különleges értékkel bír az entomológusok, azaz a rovarkutatók számára, hiszen az alsó kréta időszakból csak igen kevés olyan borostyánkő-lelőhelyet ismerünk, amely fosszilis maradványokat őriz.

A borostyánkő a fákból származó gyanta, amely az évmilliók során megkeményedett, így konzerválva s egyben védőburokba zárva a benne rekedt növényeket, rovarokat és apróbb élőlényeket. A most talált pókokat a feltáró brit, illetve spanyol paleontológusok egy új fajba sorolták (Mesozygiella dunlopi), és a brit Royal Society Biology Letters folyóiratában írták le.

Túlélő pókháló

Az, hogy a hálószövő pókok több mint 100 millió éve élnek bolygónkon, méghozzá ilyen fajgazdagságban (ma 2847 fajukat ismerjük), azt jelenti, hogy spirális hálójuk rendkívül jól működő csapda. A háló készítése jellemző módon a külső, körbe futó fonállal kezdődik, amelyhez a pók sugarasan rögzíti a fonalak vázát, majd jöhet a spirálisan végigfuttatott hálószövet. A háló két különböző fonállal készül, a koncentrikus, illetve sugaras váz erős, szilárdabb fonálból, a spirális forma viszont gyengébb, ugyanakkor ruganyosabb, ragacsos anyagból. Ez teszi lehetővé, hogy a háló felfogja a nagy sebességgel nekiütköző rovarok ütését, és kiállja a csapdába esett préda heves vergődését.

A fent leírt konstrukció azonban csak afféle alapminta a hálószövő pókok számára, egy-egy faj a rá jellemző módon kisebb "módosításokkal" él - mutat rá dr. David Penney, az álavai lelet egyik felfedezője, a Manchesteri Egyetem munkatársa a BBC-nek adott interjújában.

Az "alaphálóhoz" csatolva egyes fajoknál láthatunk például egy hálónyúlványt, ami létra módjára feszül a hálótest alatt. Ez a hálófüggelék a lepkék befogására szolgál. Hogyan? A lepkék szárnyát hímpor-réteg borítja, így amikor a lepke egy átlagosan szőtt hálóba kerül, teste nem tapad oda, csak a hímpor pereg le, s a lepke tovaszáll. A súlyuk miatt a vergődő lepkék egyre lejjebb kerülnek a hálóban, és itt jut szerep az háló alsó nyúlványnak: a "létrával" felszerelt hálóból a lepke nem tud kiszabadulni, mert ahogy lefelé vergődik, odalent a háló alatt feszülő nyúlvány várja őt. Végül a lepke hímporrétege annyira megsérül, hogy a rovar beleragad a hálóba.

A hálószövő pókok aranykora

A kutatók szerint a hálószövő pókok nagy fajrobbanása a kréta időszakban történhetett. A virágos növények elterjedésével óriási gazdagságban jelentek meg az őket beporzó rovarfajok, ami a velük táplálkozó pókszabásúak elterjedéséhez vezetett. Az Álavánál felszínre került hálószövő pókok leletei nem a legkorábbi ismert pókfosszíliák - azok a 350-420 millió évvel ezelőtti devon időszakból származnak, jóval korábbról, minthogy a dinoszauruszok megjelentek volna Földünk felszínén 230 millió évvel ezelőtt.

[origo]