Budapesti vörösvércsék a világhálón

Bárki bepillanthat a városi ragadozómadarak családi életébe a Madártani Egyesület internetes oldalán: a bekamerázott vörösvércse-fészekben, a T-Mobile Száva utcai tornyán nemrég keltek ki a fiókák, amelyeknek a hím szorgalmasan hordja a táplálékot. Ha van ötlete, mi legyen a neve a fiókáknak, szavazhat és ajándékot is nyerhet.

Mindeddig a madarászok is csak távolról, távcsövön keresztül figyelhették az elérhetetlen helyekre épült vércsefészkeket, esetleg buszra várakozva néhány másodpercig csodálhatták a kecses és villámgyors ragadozók légi mutatványait. Mostantól azonban a világhálón keresztül bárki nyomon követheti egy városi vércsefamília életét.

Vörösvércsék Budapesten

Vörösvércsék (Falco tinnunculus) már régóta élnek Budapesten. Amikor az első tornyok felépültek a városban, a szemfüles madarak hamar észrevették a sziklapárkányra, üregre emlékeztető épületrészeket, amelyek alkalmasak a költésre. A szecessziós paloták szoborfülkéi és zegzugos, bonyolult díszítései a vércsék számára kiváló potenciális fészkelőhelyek. Az ismert épületek között van vércsefészek a Parlament kupolájának egyik szoborfülkéje mellett, az Iparművészeti Múzeum tetején, a Nyugati téri Skálán és a Budai Várban a Széchenyi Könyvtár épületén.

Segítsen Ön is a vörösvércsék védelmében!

Június vége, július eleje a fiókák kirepülésének ideje. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a fióka az első, ügyetlen próbálkozásai során a földre esik, ott pedig kutyák, macskák áldozatává válik. Olyan is megesik, hogy a repülni még alig tudó madarat az emberek közelsége miatt a szülők nem merik etetni, így az lassan éhen pusztul.

Ha kiesett, de még élő fiókát talál, óvatosan fogja meg, és tegye fel egy magas helyre a fészek közelében, vagy hívja az MME munkatársát, Morandini Pált (MME, Morandini Pál, 1121 Budapest, Költő u. 21., tel: [phone])

A vörösvércsék között eddig nem mutattak ki madárinfluenza-fertőzést. A vírus terjedési mechanizmusa miatt az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban a vízimadarakat veszélyezteti. Eddig hazánkban a vadmadarak közül főként hattyúk, illetve récék, sirályok, kormoránok tetemében mutatták ki a vírust - tudtuk meg Karcza Zsolttól, a Madárgyűrűzési Központ vezetőjétől. A fővárosban élő vércsék az ugyancsak itt élő galambokkal, apróbb rágcsálókkal táplálkoznak, így nem valószínű, hogy madárinfluenzával fertőződnének. A velük való érintkezésre is az alapvető higiénés szabályok vonatkoznak: ha élő vércsefiókát találunk, nyugodtan megfoghatjuk szabad kézzel, de utána mossunk alaposan kezet.

Hogyan lehet felismerni a vörösvércsét?

A vörösvércse farka keskeny és nem túl hosszú, szárnya hegyes, vadászat közben gyakran szitál (egy helyben lebeg), miközben farka legyezőszerűen szétterül.

A vörösvércse hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Állománya csökken, jelenleg a fészkelő párok száma 3500-5000. A vörösvércse - csakúgy, mint a többi sólyomféle - nem épít fészket. Más madarak, főleg szarka és dolmányos varjú fészkét foglalja el. A nagyvárosokban az épületek párkányain, tűzfalak üregeiben, padlásokon telepszik meg. Elfoglalja a részére kihelyezett mesterséges költőládákat is.

Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyek 28-30 nap alatt kelnek ki. A fiókáknak a hím hordja a táplálékot, a párja pedig melengeti és a zsákmányból tépett apró húsdarabkákkal eteti a fehér pelyhes kicsinyeket. Később mindkét szülő részt vesz a táplálékszerzésben.

A Száva utcai fiókák

Elsősorban rágcsálókkal, főleg mezei pocokkal táplálkozik. Gyakran fog gyíkokat, kisebb termetű madarakat, így például verebeket, de nagyobb termetű rovarokat, sáskákat, szöcskéket is zsákmányol. A Madárgyűrűzési Központ adatai szerint Magyarországon 1951 és 2005 között 6057 vörös vércsét jelöltek meg "személyi számmal" ellátott jelölőgyűrűvel.

Adjon nevet a vércsefiókáknak!

A most kikelt öt fióka számmal ellátott azonosító gyűrűt kapott, amely adataikkal (kor, súly, gyűrűzés helye stb.) együtt bekerült a Madártani Egyesület Madárgyűrűzési Központjának adatbankjába. A madarászok ennek segítségével követik nyomon a vonulási útvonalakat, és szűrik ki a madarakat veszélyeztető tényezőket.

Személyi számuk tehát már van, nevük viszont még nincs a kis vércséknek. A Magyar Madártani Egyesület (MME) várja az ötleteket, javaslatokat az [email protected] e-mail címen 2006. július 9-ig. A nyertes névadók könyvjutalmat kapnak ajándékba.