Megfejtették az éneklő homokbuckák titkát

2006.07.28. 12:43

Énekelnek a homokbuckák, mesélik évszázadok óta a sivatagok vándorai. A furcsa jelenség magyarázatát ötévnyi alapos kutatómunka után most adták meg amerikai, francia és marokkói kutatók a fizikusok rangos folyóiratában, a Physical Review Letters hasábjain.

A kutatók alapos munkát végeztek, Marokkóban, Chilében, Kínában, Ománban és az Egyesült Államokban hallgatták, elemezték a homokdűnék hangját. Enyhe légmozgás hatására nagyon erős hang hallatszik, olyan, mintha millió darázs zümmögne a közelben. A hang erőssége néha a leszálló repülőgép zajának erősségét is eléri. A dűnék hangja mély, de nem egyformán szólnak. Nevadában a homokhegyek mély c hangot adnak, a chilei sivatagban kissé magasabb hangot, f-et hallottak, Marokkóban pedig még magasabbat, giszt. Egy megszólalás során a hang frekvenciája (magassága) állandó, de egy újabb megszólaláskor keletkezhet más hang is, Nevadában bétől ciszig változott a hang magassága. A legszebbnek az ománi homok tiszta hangját találták a kutatók, a legkevesebb zenei élvezetet a kínai hang adta.

Forrás: [origo]

Azt eddig is tudták, hogy a hang a homokdombokon legördülő lavinákat kíséri. Korábban úgy vélték, hogy a lavinák hatására az egész homokdomb rezgésbe jön, ez adja a hangot. Ám ha így lenne, akkor a különböző méretű és alakú dűnék nem egyetlen hangon szólalnának meg, hanem hangzavart tapasztalnánk, sokféle hangot hallanánk egyszerre. A sivatagban azonban nincs hangzavar, tisztán szól egyetlen hang. Más korábbi elmélet szerint a homokszemcsék nagyobb egységekké tapadhatnak össze, és ezeknek a legördülő daraboknak a rezgései adják a hangot.

Az új, most közölt magyarázat szerint a homokszemcsék mozgása az egymás közti ütközések hatására szinkronizálódik. Ekkor a homokdűne külső rétege úgy rezeg, mint a hangszóró kúpja. A megszülető hang magassága elsősorban a szemcsék méretétől függ. Nem minden homokdomb énekel, csak azok, amelyek nagyon tiszta, pormentes homokszemcsékből állnak. Főképp a szélnek köszönhető, hogy a dűnékben nagyjából egyforma szemcsék találhatók, adott erősségű szél az eltérő méretű homokszemcséket ugyanis más és más távolságra röpíti el.

Forrás: [origo]

A homok hangjának meghallgatásához már nem is kell elutazni sivatagos vidékre. A kutatók Marokkóból hozott homokja megszólalt a párizsi laboratóriumban, pedig nem tettek mást, csak egy fémlappal mozgatták a homokot.

Jéki László