Megnyílt a krokodilház

Vágólapra másolva!
November 20-án, hétfőn nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert új krokodilháza. A krokodilok hatalmas medencét és nyári napozóhelyet kaptak, de a Nagy-tó medréből emelkedő állatház a nílusi ragadozók mellett afrikai halaknak, óriáskígyóknak és rovaroknak is otthont ad.
Vágólapra másolva!

Párt kapott Öcsi, a nílusi krokodil

72 év után újra van önálló krokodilháza a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Krokodilok persze eddig is voltak a városligeti intézményben, ám az elmúlt évtizedekben a Pálmaházban láthatta őket a nagyközönség. Az aligátorok továbbra is a Pálmaházban élnek, Öcsi, a termetes nílusi krokodil azonban immár új férőhelyen látható. Az új "lakosztályban" tágasabb férőhely és medence szolgálja a hüllő kényelmét, ráadásul még egy párt is kapott maga mellé.

A most átadott létesítmény kívülről szemlélve szinte megszólalásig hasonlít a régi "Krokodilus-házra", amelyre ma már csak a legidősebbek emlékezhetnek. A Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján 1912-ben átadott eredeti épületet ugyanis 1934 tavaszán lebontották. Ettől kezdve 72 éven át a Pálmaházban éltek a krokodilok, bár a hatalmas üvegépületen belül is többször változott férőhelyük pontos elhelyezkedése.

Az elmúlt években, amikor ismét felmerült egy önálló krokodilház kialakításának szükségessége, kézenfekvő volt, hogy az új épületet az 1934-ben lebontott régi "Krokodilus-ház" mintájára építsék fel. Annál is inkább, mivel az állatkerti épületek többsége műemléknek számít, a műemléki környezetben pedig igen fontos, hogy az új állatházak stílusukban is illeszkedjenek a meglévők közé. A "feltámasztott" állatház terveit - az eredeti tervek, korabeli fényképek és levéltári adatok alapján - Czégány Sándor, az Anthony Gall Építész Iroda tervezője készítette el. A krokodilház természetesen csak külsejében, megjelenésében és hangulatában emlékeztet egykori elődjére. Kialakításában teljesen korszerű, mind az alkalmazott technológia, mind az építőanyagok, mind pedig az állatok elhelyezése szempontjából.

Az épületet - mint csaknem száz esztendeje épült elődje is - a Nagy-tó medrében alakították ki. Ehhez speciális alapozási technikára volt szükség, mivel az építési terület körül felépített nyúlgáttal tették vízmentessé a medernek ezt a részét. A Krokodilház alapterülete 109 m2, a hozzá tartozó krokodilkifutó pedig 132 m2-es. A kivitelezés során több, mint 50 m3 faanyagot használtak fel. Külön figyelmet érdemel a bejárat tölgyfából faragott bálványfigurái, amelyeket - ugyancsak az eredetiek nyomán Mónus Béla fafaragó művész készített el. Különleges eljárást igényelt a nádtető kialakítása, mert az eredeti tetőfedést csak speciális eljárással, úgynevezett "ráncos fedéssel" lehetett rekonstruálni.

Medencék, napozóhelyek a krokodiloknak

A nílusi krokodilok számára egy belső és egy külső férőhely készült. A belső férőhelyen 45 m3-es medence csábítja lubickolásra a krokodilokat, ha pedig pihenni támad kedvük, 25 m2-es szárazulat áll a rendelkezésükre, amelyet a kivitelezés során talajfűtő berendezéssel is elláttak. A közönség a krokodilokat fentről, a medence felett körbefutó galériáról és szemmagasságból, testközelből is megtekintheti. Ez utóbbira természetesen egy 3 cm vastag biztonsági üvegfalon keresztül van lehetőség, amelynek a kialakítása lehetővé teszi azt is, hogy a medencében tartózkodó krokodilőkat a "víz alól" is megfigyelhesse a nagyközönség. A víz tisztításáról és a szemlélődéshez szükséges optikai állapotának fenntartásáról keringetőrendszer gondoskodik. A belső tér és maga a medence is - szükség esetén - két külön részre választható le.

Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

A külső krokodilkifutó - amely közvetlen összeköttetésben áll a belső férőhellyel - a krokodilok nyári napozóhelye lesz. Itt 60 m3-es medence és szárazulat áll az állatok rendelkezésére.

Nemcsak krokodiloknak épült

A krokodilokon kívül kaméleon, óriáskígyók, rózsabogarak és trópusi sügérek is helyet kaptak a krokodilházban. A belső tér körbefutó galériáján elhelyezett terráriumok egyikében sziklapitonokat (Python sebae) láthat a közönség. Az Afrikában honos óriáskígyók hossza a 6-7 métert is meghaladhatja. Ez a tesméret már elég nagy ahhoz, hogy a kígyó gazellákat, kisebb antilopokat vagy kecskéket ejtsen zsákmányul, amelyeket aztán képes egészben lenyelni. A szomszédos terráriumban az afrikai rózsabogarak összesen hét faja kapott helyet. Közülük több faj jellegzetes, fémfényű kitinpáncélt visel. A színjátszó fényhatást a páncél felületének mikorszerkezete által keltett interferencia okozza. Itt kapot helyet a sisakos kaméleon (Chamaeleo calpytratus) is, amely ideje nagy részét szemforgatással, valamint azzal tölti, hogy kiváló rejtőzködési képességével próbára tegye a látogatók kaméleonnyomozó képességét. A Malawi-tóban őshonos trópusi sügérek 11 faja a krokodilokkal osztozik a medencén, ez azonban számukra nem jelent fenyegetést, a krokodilok ugyanis egyáltalán nem tekintik őket tápláléknak.