Ajánlat
	LIFE Túzokvédelmi Program Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Magyar Madártani Egyesület
	Ajánlat
	Ritka kincseket viszünk az unióba Magyarország számos olyan természeti értékkel gazdagítja az uniót, amely az Európai Unió jelenlegi tagállamaiban ritkaságnak számít, vagy nem is található meg.
	Képgaléria
	Nézzen képeket a túzokokról!

Magyarország, nyugodtan mondhatjuk, túzok nagyhatalom. Hazánkon kívül csak Spanyolországban maradt meg - ott is csak kisebb populációban - a nálunk kiemelt védettséget élvező madárfaj, a Kárpát-medencében viszont közel tíz éve stabil az állomány: a legutóbbi, 2006 februári számlálás adatai szerint 1350 egyed él itt. A siker nem kis mértékben köszönhető a nemzeti parkok - így a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park - és a Magyar Madártani Egyesület (MME) együttműködésének, amelyhez a legutóbbi időkben a gazdasági szféra egyik jelentős szereplője, az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. is csatlakozott. A nemzeti park és a nagyvállalat között évek óta remek az együttműködés  - mondta el a program sajtótájékoztatóján Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.

Mi a baj a túzokkal?

Európa legnagyobb testű, repülni képes madarának legfőbb ellensége meglepő módon nem valamilyen ragadozó, hanem a repülését keresztező vezetékek. A túzok termetét meghazudtoló sebességgel képes hasítani a levegőt, s ilyenkor, ha későn veszi észre az útját keresztező vezetéket, akkora erővel ütközik neki, hogy szinte minden esetben csonkulást szenved. A földre esve vagy azonnal belepusztul a balesetbe, vagy a ragadozók, rókák, macskák végeznek vele. Az elektromos légvezetékek ráadásul körülbelül a túzok repülési magasságában húzódnak - a jól repülő, ám rosszul navigáló, nagytestű madarak számára a túlélést jelentheti, ha elkerülhetik az ütközést. Habár az ilyen, ütközésekből származó veszteség nem tömeges (mint például a napokban a Jászságban megmérgezett sasok esetében), a helyi, 20-30 egyedből álló túzokállományra nézve hatalmas csapást jelent egy-egy kakas vagy tojó elvesztése - mutat rá Halmos Gergely, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója.

Importált "Szentjánosbogár"

Az áramszolgáltató Svédországból vásárolt olyan madárvédelmi eszközöket, amelyek fényvisszaverő, fluoreszkáló felületét a madarak akár ellenfényben, rossz látási körülmények között is észreveszik, így elkerülhetik a nagy valószínűséggel halálos kimenetelű ütközést. A Firefly, azaz "Szentjánosbogár" elnevezésű eszközből 40 darabot a napokban helyeznek fel a villamosvezetékekre a Hortobágyi Nemzeti Park túzokok számára legveszélyeztetettebb területén, azon a szakaszon, ahol az elmúlt évek legtöbb túzokpusztulása történt. Alternatív (jóval költségesebb) megoldásként az áramszolgáltató a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttműködve egy másik, már folyamatban lévő 2 éves projekt keretében közel 80 km hosszúságban helyezi át a park területén futó légvezetékeket a föld alá, hogy ezzel akadálymentesítsék a védett madarak élőhelyét.

Kihelyezett riasztók a legveszélyesebb szakaszon - több kellene 

A fluoreszkáló Szentjánosbogár kipróbált eszköz - 16 országban alkalmazzák különféle madárfajok riasztására, Lengyelországban kifejezetten túzokok védelmére vetették be, de a gólya védelmében is bevált - ismertette az eszköz svéd forgalmazója. Egyetlen szépséghibája, hogy sok kell belőle; jelenleg kettőt-kettőt szerelnek fel a két oszlop közötti szakaszokon, a madárvédelmi szakemberek szerint viszont ennek többszörösére volna szükség.

A túzok és élőhelyének védelme

A túzok (Otis tarda) a mérsékeltövi füves puszták és a helyükön kialakított mezőgazdasági területek lakója, Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. A XVIII. században még a Brit-szigeteken is éltek, majd fokozatos csökkenéssel visszaszorultak az Ibériai-félszigetre, Közép-Európába és a kelet-európai-síkságra.

A magyarországi állomány a 2. világháború előtti 10-12 ezer példányról kevesebb mint egytizedére fogyott. Napjainkban hazánk területén, a legutóbbi, 2006 februári számlálás adatai szerint 1350 egyed él. A túzokot a természetvédelmi egyezmények, listák egyöntetűen érzékeny, sérülékeny és fokozottan veszélyeztetett fajként tartják számon. Magyarországon 1970-től fokozottan védett, eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő 1 millió forint.

Túzokok számára vetett téli eleség: repceföld a Hortobágyon

Az elmúlt évtizedek tendenciái egyértelműen bebizonyították, hogy a túzokállomány megőrzésére, megerősítésére a passzív védelem nem elegendő, ezért került előtérbe az aktív, a fajt és élőhelyét egyidőben védő szemléletmód, a faj védelmét és a helyi mezőgazdasági tevékenységet összhangba hozó megoldások. A 2006-os nyár végére például csaknem 1500 hektárra bővült a túzokvédelmi terület Magyarországon. A LIFE Túzokvédelmi Program keretében megvásárolt földeken a faj ökológiai igényeinek megfelelő területkezelés zajlik, amelyet túzokvédelmi szakemberek irányítanak. A természetvédelem szolgálatába állított földeket visszagyepesítik, bevetik lucernával, illetve a madarak téli eleségéül szolgáló területen repcét telepítenek.

[origo]