Ébren töltik a telet a spanyol medvék

2007.01.03. 10:42

Nem szenderülnek téli álomra a medvék az észak-spanyolországi hegyekben - erre a megállapításra jutottak azok a biológusok, akik évek óta kutatják a nagytestű állatok viselkedését az Ibériai-félszigeten. A jelenség a globális klímaváltozás következménye lehet.

Az európai barnamedve (Ursus arctos) normális időjárási körülmények között október és december között tér téli álomra, amelyből a márciustól májusig tartó időszakban ébred attól függően, hogy élőhelyére mikor érkezik meg a tavasz. A medvék téli álma némiképp eltér a többi emlősfajétól: a különféle rágcsálókkal - pelékkel, ürgékkel, sünökkel - és a denevérekkel ellentétben, amelyek a normális 37-39 Celsius-fokos testhőmérsékletről 1-9 Celsius-fokra váltanak, a medvék álma nem jár hibernálódással. Testük nem hűl le drasztikusan, szívverésük, lélegzetvételük azonban nagy mértékben lelassul, miközben szinte minden testi tevékenységük zavartalanul működik tovább. A vemhes nőstények méhében a magzatok szabályosan növekednek, a kicsinyek megszületnek, majd a szoptatásuk is téli álomban történik. Egyetlen életfunkciójuk szünetel: a táplálkozás.

A téli álom az emlősfajoknál az evolúciós fejlődés során szükségszerű alkalmazkodás volt az évszakváltás okozta táplálékhiányhoz - a szűkös, élelemben szegény időszak átvészelésére az állatok előzőleg komoly zsírtartalékot halmoznak föl, majd testük működését "energiatakarékos üzemmódra" állítják. A medvék a téli álom alatt testsúlyuk akár 40%-át is elveszíthetik.

A spanyol Fundación Oso Pardo (FOP) évek óta végez megfigyeléseket, arra keresve a választ, miként változnak a barnamedvék téli viselkedési szokásai. Tapasztalatuk szerint az északnyugat-spanyolországi Kantábriai-hegység területén élő közel 130 barnamedve évek óta nem tér téli álomra. Ez főként a bocsaikat nevelő nőstényekre igaz, melyek az enyhe időjárásnak köszönhetően még könnyedén találnak bogyós gyümölcsöt, makkot és mogyorót a hegyoldalakon - számolt be a kutatás eredményéről az el País spanyol napilap. "A magyarázat nem lehet más, minthogy az enyhe télben a nőstények 'gazdaságosabbnak találják', ha ébren maradnak, és továbbra is élelem után néznek, minthogy nekilátnának az addig fölhalmozott energiatartalékaik felélésének" - ismertette Guillermo Palomero, az FOP elnöke, a spanyol medvevédelmi program vezető koordinátora. Bár a téli álom elhagyása legfőképp az anyamedvékre jellemző, a magányos, kifejlett hímeknél is megfigyelték, hogy évről évre rövidítenek az alvással töltött időszakon. "A kantábriai hegyek csúcsait ugyan egész télen hó borítja, de lejjebb egyre kevesebb a hó, és itt a biológusok a medvék jól kivehető, újra és újra használt csapásait figyelték meg a hegyoldalakon."

Habár nincs rá konkrét bizonyíték, a medvék szokásainak változása minden jel szerint a globális klímaváltozás eredménye - vélekedik Juan Carlos García Cordón, a santanderi Cantabria Egyetem klímakutató professzora. Az adatok szerint a Kantábriai-hegységben az elmúlt évek során egyre kevesebb hó marad meg, s főként igaz ez a völgyekre. Később köszönt be az ősz, előbb érkezik a tavasz, a medvék számára a bőség időszaka így akár egy teljes hónappal is megnyúlik.

A 2006-os év a valaha mért legmelegebb esztendő volt Spanyolországban, és egész bolygónkat tekintve is a 6. legforróbb, a legkorábbi rendelkezésre álló, 19. századi adatokat tekintve.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK