|
A sivatag ideális terep a műholdképről történő földtani vizsgálatokhoz; mivel nincs növényzet, sőt gyakorlatilag talaj sem, a kőzetek színét nagy területeken jól tanulmányozhatjuk az űrből is.
A képen a sötétbarna sávok az Atlasz szélső vonulatainak keményebb kőzeteit mutatják, míg a vöröses és halványbarna területek a homok- és kősivatagokat jelzik. A kép északnyugati (bal felső) részén látható világosabb foltok sókiválások: a ritka csapadék ezekben a mélyedésekben gyűlik össze, és miközben elpárolog, sótartalmát maga mögött hagyja a földön.
A felvétel nagyobb méretben
Nem ez az egyetlen vízre utaló nyom a száraz sivatagban: a kép délkeleti részén néhány, a hegyek irányából a Szahara északnyugati részének mélyebb részei felé húzódó aszóvölgyet, ún. vádit láthatunk (a lenti képen jelölve). Ezekben sokszor évekig nem folyik egy csepp víz sem, de a ritka sivatagi záporok idején félelmetes erővel söpör végig rajtuk az ár.
A TERRA műhold MODIS-rendszerének felvételét január 7-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.
A Szahara az űrből
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)
[origo]
|
1956.
Az 1956-os magyar forradalom - ahogy a lengyel újságírók látták
Münnich Ferenc felhívása
Megtorlás Budapesten. Szovjet invázió és normalizáció, 1956-1957
Albert Camus: A magyarok vére
Fejtő Ferenc: Nagy Imre tragédiája (részlet)
){kind=link}