Megmondja a farok, mivé lesz a pénisz

Emlős-, madár- és hüllőembriók tanulmányozása során a kutatók kapcsolatot találtak a külső nemi szervek és a végtagok kifejlődése között.

Annak érdekében, hogy feltérképezzék ezt a kapcsolatot, a Harvard Egyetem genetikusai többféle szárazföldi gerinces embrióit vizsgálták. Az alanyok között voltak pitonok, anolisz gyíkok, csirkék és egerek is.

Habár az emlősök és a hüllők nemi szervei eltérő szövetekből származnak, ugyanaz a genetikai program indítja be kifejlődésüket – összegezte a főbb megállapításokat Clifford Tabin, a Harvard Egyetem genetikusa. A hüllők páros hemipéniszei például ugyanazokból a sejtekből származnak, mint a hátsó végtagok (vagy a kígyóknál a hátsó végtagok csökevényes maradványai), az emlősök és madarak nemi szervei azonban az embrionális farokkezdemény szövetéből fejlődnek ki.

Felvétel egy hat napos kígyóembrióról Forrás: Patrick Tschopp, PhD; Harvard Medical School, Department of Genetics

A genetikai program elindítója azonban a hüllőkben, a madarakban és az emlősökben egyaránt az embrionális kloáka volt, amely molekuláris jeleket küldött a környező sejtek számára, hogy fejlődjenek ivarszervekké. A jeleket legelőször fogadó szövetekből váltak nemi szervek, így a kloáka elhelyezkedése döntő jelentőséggel bírt. Az eredményeket a Nature legújabb számában publikálták.

A genetikai kapcsolatot a kutatók már korábban is sejtették. Megfigyelték például, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél a végtagok rosszul fejlődtek ki, gyakran a nemi szervek is torzult formában voltak jelen.