Szívtelen apácáért halott csecsemők - Budapestre érkezett a nemzetközi múmiakiállítás

2014.09.23. 16:35

Öt földrészről érkeztek múmiák a Magyar Természettudományi Múzeumba. A nemzetközi múmiacserebere világába a kilencvenes évek váci lelete, a szív nélküli apáca jelentette a belépőt. A testek kicsomagolásán jártunk.

Sándor Terézia, a pozsonyi származású váci apáca életében nem sejthette, hogy több száz év múlva milliók látják majd földi maradványait. Az apáca múmiájára a váci Domonkos-rendi Fehérek templomának felújításakor bukkantak rá 1994-ben. A templomtorony alatt egy befalazott boltozatos kriptát találtak, ahol díszes koporsókban 265 természetesen mumifikálódott, halotti ruhával, ékszerekkel, díszekkel és kegytárgyakkal övezett holttestet fedeztek fel.

Sándor Terézia múmiája

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

Sándor Terézia a „szív nélküli apácaként” vált ismertté. Senki sem tudja, miért vágták ki a szívét a halála után: talán csak meg akartak bizonyosodni arról, hogy a nővér valóban meghalt-e, de az is lehet, hogy végakaratának megfelelően szülőföldjébe temették, valamikor az 1700-as évek vége felé.

A kiállítás ikonikus tárgya, egy egyiptomi múmiafej a tárlóban

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

Öt földrész testemlékei

Sándor Terézia múmiája az utóbbi években világ körüli turnén vesz részt: konzerválódott teste egy abból a 28 múmiából, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeumban is bemutatnak az október 1-jén nyíló Múmiavilág című vándorkiállításon. A kiállítást eddig mintegy 1,7 millió ember látta Európában és Amerikában. 

Egy másik egyiptomi múmia, szigorúan szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú tárlóban, üvegfal mögött

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

A kiállításon több váci múmia is szerepel, cserébe öt földrész - Afrika, Európa, Dél-Amerika, Ausztrália-Óceánia, Ázsia - múmiái érkezhettek Magyarországra. A keddi sajtótájékoztatón a három legérdekesebb múmiát csomagolták ki.

A 38 kiállított múmia közül sokan még szállítóládákban várják, hogy kicsomagolják

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

A legrégebbi, a legkisebb és a legszívtelenebb

A mumifikálás története nem az egyiptomiakkal kezdődött. A Chile északi partvidékén több ezer évvel ezelőtt élt halásznépek már magas szinten művelték a testek tartósítását. A Föld legrégebbi múmiái, a chincorrók akár 6500 évesek is lehetnek. 

A kiállítás holland kurátora felbontja az első ládát

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

Az elsőként kicsomagolt chincorro gyermekmúmia akár 7000 éves is lehet. Halála után testét először szétdarabolták, a bomlandó részeket eltávolították, majd a maradványokat kiszárították. A testrészeket fűvel és hamuval töltötték ki, majd botok segítségével ismét összeillesztették. Ezután hamuból és enyvből pasztát készítettek, és újraépítették a testet; erre erősítették a kiszáradt kezeket és lábfejeket. A múmia fejét paróka fedte, arcát agyagból készült halotti maszk takarta. Napjainkig közel háromszáz chincorro múmiát találtak.

Az egyiptomi múmiáknál is régebbi csecsemőmúmia Chiléből

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

A bemutatón kicsomagolt második múmia a perui Wari (huari) kultúrából származik, az időszámításunk szerint 600 és 1000 közötti időszakból. A figyelemre méltó maradvány a perui Altiplano fennsík nyugati lejtőjének 1500 évvel ezelőtt használt temetőjéből került elő. 

A második láda egy "batyus múmiát" rejt - a háttérben balra a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, dr. Korsós Zoltán, jobbra pedig a kiállítás magyar szakmai kurátorai, dr. Szikossy Ildikó és dr. Pap Ildikó

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

Az elhunytakat itt kisebb batyukba (múmiabatyukba) csomagolták ülőhelyzetben. A testhelyzet azért volt fontos, mert a testfolyadékok távozását a gravitáció segítette. A kis színes batyu külső rétegeit négy fémtűvel és öt kagylóval fogták össze. Mivel ezer évvel évvel később nem csomagolhatták ki, CT-vizsgálattal fedték fel, hogy a batyu egy csecsemő múmiáját rejti. Bal alkarjánál egy védő amulettet találtak, amit a szülők adhattak gyermekük túlvilági életére. 

A vászonba csomagolt múmiát a holland kurátor helyezi a tárlóba, ugyanis a testeket a múzeumok közti megállapodás szerint csak a kölcsönadó intézmény szakembere kezelheti

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

A harmadik bemutatott múmia Sándor Teréziáé volt. A feltehetően tuberkulózisban elhunyt apáca mellett a kriptában egyházi személyek és világi hozzátartozóik nyugodtak.

A harmadik, hatalmas láda tartalmát már magyar szakemberek teszik a kiállítási helyre, hiszen a váci "szívtelen" apácáról van szó

Fotó: Gilicze Bálint - Origo

A váci múmiák természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül őrződtek meg a különleges mikroklímának és a temetkezési módnak köszönhetően: a fenyőkoporsókba helyezett faforgács felszívta a testnedveket, a fenyőben található vegyületek (terpenoidok) pedig megakadályozták a gombák és baktériumok szaporodását. 

A szakmai kurátorok a váci múmia mellett, mely "cserealapot" adott a többi múmia kölcsönzéséhez

Fotó: Gilicze Bálint - Origo
Múmiavilág
A kiállítás 2014. október 1. és 2015. május 17. között tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban. Részletes információk a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján érhetők el.