Tűzálló hálóruhát fejlesztettek ki gyerekeknek

Sok szülőt visszatart a tűzálló ruhák, szövetek vásárlásától az, hogy attól félnek, mérgezőek lehetnek a védőhatáshoz használt vegyületek. A most bemutatott nanotechnológiai tűzvédelmi eljárás azonban biztonságosan használható akár csecsemőruhák kezeléséhez is. A nanobevonattól a ruhák nem lesznek merevebbek, és sok mosás után is megőrzik tűzállóságukat.

Bizonyos vegyi anyagokat gyakran használnak a világ legnépszerűbb ruhaanyagának, a pamutszövetnek a tűzállóvá tételéhez. Ez ugyanis könnyen tüzet fog, és magas hőmérsékletű lánggal, gyorsan ég.

A tűzállóságot adó szerek nehezebbé teszik a kezelt szövetek meggyújtását, a kezelt anyagok lassabban égnek, és a tűz elalszik, ha eltávolítják közelükből a lángot. Ez nagyon fontos a ruházati termékeknél, mert ezek meggyulladva súlyos sérüléseket okozhatnak. A tűzálló kezelés lehetővé teszi, hogy még időben eltávolítsák a lángra kapott ruhát.

Az emberek azonban félnek attól, hogy esetleg mérgezőek lehetnek a tűzállóvá tételhez jelenleg használt halogénezett vagy brómozott vegyi anyagok, mondja Jaime C. Grunlan, a Texas A&M Egyetem kutatója. Különösen igaz ez a gyermekruházati termékekre, amelyeknél talán a legfontosabb lenne a tűzállóvá tétel. Ezért Grunlan csoportja környezetbarátabb égésgátló kifejlesztését tűzte ki célul.

Tűzálló maszk védi az autóversenyzőket

A kutatók az úgynevezett duzzadásos technológiával kezdtek kísérletezni. Ezt a módszert már régóta használják az épületek belső acélgerendáinak tűzállóvá tételéhez. Amint a gerendát elérik az első lángnyelvek, a duzzadó bevonat feldagad és kiterjed, mint a sör habja, így apró buborékból védőréteget formál, amely elszigeteli és védi az alatta lévő anyagot.

"Ez a munka az első bemutatása a polimeralapú nanoduzzadásnak" - mondta Grunlan az Amerikai Kémiai Társaság legutóbbi ülésén. "Bízunk abban, hogy rendkívül jelentős potenciál rejlik benne ruhák és más anyagok tűzállóvá tételéhez úgy, hogy használatával kiküszöbölhetők lesznek a létező termékek egyes hátrányos tulajdonságai."

A nanoméretű vagy ultrakicsi anyagot pozitívan és negatívan töltött polimerrétegek váltakozó sora építi fel. Az egyes rétegek olyan vékonyak, hogy majdnem 50 000 fér el egy emberi hajszálon keresztben (egy réteg tehát hozzávetőleg 1 nanométeres). A parányi méretnek megvan az előnye, magyarázza Grunlan: mivel ezek a rétegek ilyen vékonyak, a polimer folyadék mélyen beszívódik a pamutszövetbe és minden egyedi pamutszálba.

Ezzel szemben a manapság elterjedt égésgátlók páncélként egyszerűen rárakódnak a szálkötegekre, és lassítják a lángok terjedését, de a szövet ennek ellenére ég és megfeketedik. Amikor az új nanobevonatot teszik ki lángnak, akkor kicsit kitágul, és megakadályozza, hogy a tűz meggyújtsa és elégesse a szövetet, amely fehér marad - leszámítva azt a kis területet, ahol közvetlenül érintkezett a lánggal.

Grunlan szerint az új égésgátló anyagban használt vízbázisú polimerek sokkal kevésbé mérgező hatásúak, mint a ma alkalmazott égésgátlók, ezért széles körben alkalmazhatók lesznek, különösen gyerekek által használt termékekhez, például pizsamákhoz, a gyermekülésekben használt habokhoz és játékokhoz. A nanobevonattól a ruhák nem lesznek merevebbek, és sok mosás után is megőrzik tűzállóságukat.

Magyarok és nanotechnológia

A "nano" görög eredetű szó, jelentése törpe. 1 nanométer = 10^-9 méter, azaz a nanométer a méter egymilliárdod része. A nanotechnológia olyan eljárásokkal dolgozik, amelyek segítségével ilyen apró objektumokat lehet előállítani. A nanotechnológia legfontosabb vívmánya, hogy általa képesek vagyunk az anyagot lényegében atomonként, molekulánként összerakni, s ilyen módon különleges tulajdonságú anyagokat tudunk előállítani: megkarcolhatatlan autófestéket, szabályozható fényáteresztésű napszemüveget, antibakteriális hatású csempefugát stb. Néhány hazai eredmény:

Már itthon is gyártanak titanát-nanocsöveket

Kutyákon tesztelik az új magyar csípőprotézist

Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésű nano-fertőtlenítőszer

Magyar kutatók új módszere ételmérgezések ellen