Inka taktika

Az inkák a Nap-áldozat bemutatását összekapcsolták az uralkodók előtti hódolat kifejezésével.

Az inka birodalom a XV. században a Titicaca-tóig terjedt. A sziget szent szikláját a Nap szülőhelyének tartották. Ezen a szigeten tárták fel a közelmúltban két kőpillér alapjait amerikai régészek. Mellette egy tágas kilátóhely maradványait is megtalálták. A leletekből arra következtetnek, hogy a nyári napforduló idején az inka és az előkelőségek a szentély előtti kis térről figyelték a naplementét, amely a két kőpillér között volt látható, a köznép pedig ugyanezt a szentélyen kívül állva láthatta. Ez az elkülönítés feltételezés szerint azért volt szükséges, hogy erősítse a népben azt a hitet, hogy az inka bensőséges kapcsolatban áll a Nappal. Az inka és a nép áldozatot mutattak be a Napnak, ami a szentély kétszintes elrendezése miatt úgy alakult, hogy a köznép egyúttal az inkának is kifejezte hódolatát.
Ezek a maradványok alátámasztják azokat a XVI. századi leírásokat, amelyek szerint ilyen kőpillérek a nyugvó Nap előtt akár 15 km-ről is láthatók voltak.