Adatok és tények<br/>

A múlt évben 1 milliárd 7 millió levélpostai küldeményt adtunk fel, az év minden napján átlagosan több mint 2,7 milliót. Ez 35 százalékkal haladja meg az 1980. évi forgalmat, jóllehet azóta sokszorosára nőtt a postát megkerülő forgalom is.

Kommunikálunk. A füstjelek, a postagalambok és a lovas futárok kora réges-régen lejárt. Állami, hivatalos, gazdasági vagy magánemberi kapcsolatainkat el sem tudnánk képzelni írásbeli küldemények nélkül vagy ugyan személyes találkozás nélküli, mégis élőszóban lebonyolított információcsere nélkül. Ennek megvalósítását szolgálja a világon mindenütt a posta és a távbeszélő-szolgáltatás, akár egységes szervezet keretében, akár egymástól független szervezeti keretek között működve. (Hazánkban a legutóbbi időkig ezt a szolgáltatást egyetlen szervezet nyújtotta, ma a posta és a telefon független egymástól, sőt ez utóbbi tovább osztódik.)
Magyarországon jelenleg 3234 postai szolgáltatóegység működik. Nagy többségük (2623) postahivatal; a kisebb településeken 473 fiókposta és 122 postamesterség található. Látszólag tehát az ország településeinek ellátottsága teljes, a valóságban azonban ez nem így van. Budapesten van 148 postahivatal, az ország 218 városában 637 egység (zömében postahivatal) működik, a 2913 községben azonban mindössze 2449 szolgálati hely található. Több mint 460 nagyon kicsi településből más megoldások révén kell eljuttatni a küldeményeket a legközelebbi felvevőhelyig.
A postai díjszabás árai - miként más árukéi és szolgáltatásokéi is - rendszeresen emelkednek. A postaforgalmi adatok szerint azonban a levelezésnek, az írásos információcserének az igénye nem csökken. Arra nézve nincsen adatunk, hogy a forgalom milyen hányada hivatalos, és milyen arányt képvisel a magánlevelezés, de gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy az igazgatási szféra is többet levelez a lakossággal, illetve a lakosság egymással, mert a személyes találkozások számát korlátozza az elöregedés meg a közlekedési tarifáknak a nagyarányú növekedése. A múlt évben 1 milliárd 7 millió levélpostai küldeményt adtunk fel, az év minden napján átlagosan több mint 2,7 milliót. Ez 35 százalékkal haladja meg az 1980. évi forgalmat, jóllehet azóta sokszorosára nőtt a postát megkerülő forgalom is (telefax, számítógépes levelezési rendszerek stb.). Persze, azért akad olyan postai szolgáltatás, amelyről az ármegállapítással le lehet szoktatni az embereket. Például 1980-ban 13 és fél millió táviratot adunk fel, 1998-ban kevesebb mint 1,2 milliót, tehát a két évtizeddel ezelőttinek alig 9 százalékát. Nem ilyen drasztikus mértékben csökkent a postai hírlapterjesztés, de ez sem éri el az 1980. évinek a 60 százalékát, és évi 783 millió lapkézbesítést jelent.
A gyorsuló élettel és természetesen a telefonhálózat számottevő bővülésével párhuzamosan nagyon megnőtt a telefonálási kedvünk is: 1998-ban 2,3 milliárd helyi beszélgetést, 1,75 milliárd belföldi távolsági beszélgetést és 81 millió belföldről kezdeményezett külföldi beszélgetést regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy 1980 óta a helyi beszélgetések száma a 2,8-szorosára, a belföldi távolsági beszélgetéseké a 21-szeresére nőtt, és a külföldet is 16-szor többször hívtuk. Az év minden napjára 6,3 millió helyi beszélgetés, 4,8 millió belföldi távolsági beszélgetés jut. Naponta kereken 222 ezer hivás irányult külföldre, a beszélgetési idő 90 százalékában euróai ország volt a hívott fél, valamivel több mint 5 százalékot foglalt el Észak-Amerika, és a maradék a világ többi országára jutott.
Kovács Tibor

(ÉT)