Újabb etruszk sírok<br/>

Cerveteriben, Rómától mintegy 40 kilométerre kétszázhetven újabb, jó állapotban megőrződött, Kr. e. IX. és Kr. e. III. század közötti etruszk sírt találtak a régészek.

Cerveteriben, Rómától mintegy 40 kilométerre kétszázhetven újabb, jó állapotban megőrződött, Kr. e. IX. és Kr. e. III. század közötti etruszk sírt találtak a régészek.
Kétszáz tumulus a Kr. e. IX-VIII. századból való, a többi Kr. e. VII. és Kr. e. III. századi közötti. A szakértők szerint az újabb leletek közül egy igen különös, egyiptomi jellegű borostyánkő baba és egy földbe ásott szarkofág a legfigyelemreméltóbb.
Az etruszkok eredetéről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy a hajózásban igen jártas nép a mai itáliai félszigetet Kr. e. 900 körül foglalta el. Latiumból, a mai Róma környékéről terjeszkedtek aztán tovább a Kr. e. VII. század körül észak, a mai Pó-síkság és dél, a mai Campania felé. A latinok megjelenése után egy darabig a két nép egymás mellett élt, majd az etruszkok fokozatosan eltűntek a Kr. e. III. század körül az egyre terjeszkedő Római Birodalomban.
Cerveteri lelőhelye régóta ismert etruszk leletanyagáról, ezért az olasz Régészeti Felügyelőség őrséget rendelt ki az új felfedezés védelmére. A helyszínre érkező műkincstolvajok meglepődtek, amikor fosztogatás közben lefülelték őket.

(ÉT)