A múmiák átka<br/>

A legújabb mikrobiológiai vizsgálatok szerint a sírokban található penészgombaspórák felelősek az archeológusok megbetegedéséért és haláláért. A múmiákat ugyanis olyan spórák borították, melyek az emberi szervezetre ártalmasak, így megdőlni látszik az a hit, hogy átok sújtja az egyiptomi sírok fosztogatóit.

Howard Carter 1922-ben tárta fel Tutenkámen sírját az ún. Királyok völgyében. A feltárás során a régész kanáriját felfalta egy kobra. Ez a baljós jel nem riasztotta el Cartert és csoportját, a sírkamrát "kifosztották", elvittek minden aranytárgyat, ékszert, sőt még Tutenkámen múmiáját is. 7 évvel később Carter 11 munkatársa meghalt. A kutatást támogató Lord Carnarvon pedig néhány hónappal a felfedezés után vérmérgezés áldozata lett.

A lord halálakor állítólag egész Kairót sötétség borította. Habár a király sírján nem találtak átokról szóló feliratokat, az újságok és a helybéli lakosok a múmia átkának tulajdonították a szerencsétlen esemény bekövetkezését.

Vannak azonban olyanok, akik reális magyarázatot próbálnak adni a történtekre. Szerintük nem meglepő, hogy a csoport tagjai meghaltak, hiszen olyan idősek voltak már, hogy nem bírták a megterhelést. A kihunyt fényekre pedig azért nem kell különösebb figyelmet fordítani, mert ez akkoriban igen gyakran megtörtént Kairóban.
Egy német mikrobiológus szerint a múmia átka néhány spórának köszönhető. A tudós 40 múmiát analizált, és számos penészgombaspórát talált rajtuk, a sírból származó pormintákon pedig szintén ezeket a spórákat fedezték fel.

A sír felnyitásakor a légáramlat hatására a por és a gombaspóra felkavarodik, s a levegőbe kerül. A spórák az orron, szájon és nyálkahártyán keresztül bekerülnek az emberi szervezetbe, ahol szervi problémákat vagy halált okozhatnak. Ez különösen a gyenge immunrendszerű emberek esetében valószínű. A mumifikált test mellé helyezett ételek kitűnő táptalajul szolgáltak a penészgombák fejlődésének.

A penészgombákat egy kemény, vízálló kitinfal védi, amely lehetővé teszi, hogy évezredeken keresztül kedvezőtlen körülmények között is életben maradjanak. A zárt helyeken hosszú ideig eléldegélő mérgező hatású gomba komoly egészségügyi problémákat okozhat. Irritálhatja a szemet, a bőrt, a tüdőt, a nyálkahártyát, a légutakat, a gyomrot és a beleket.

Szakértők szerint az ókori egyiptomiak nem tudhattak a penészgombák mérgező hatásáról, amikor hírhedt fenyegetéseiket a sírok falára írták, az ókori emberek ugyanis nem tudtak a baktériumok és penészgombák létezéséről. Hittek abban, hogy a leírt és hangosan kimondott szavak, illetve lerajzolt dolgok valóra válhatnak.

Az átkok segítségével távol tartották a sírrablókat és az elhunyt ellenségeit, akik mindenáron szerették volna megakadályozni, hogy a halott az "akh-ba", a dicsőséges és mennyei állapotba jusson.
A század eleji régészek még nem tudták, hogy a múmia kigöngyölésekor felszálló por betegséghez vezethet. A tudósok és archeológusok ma már óvintézkedéseket tesznek a sírok feltárása során. Gumikesztyűt, maszkot és védőruhát viselnek, hogy megvédjék magukat a fertőzésektől.

A legújabb módszer alkalmazásával nincs többé szükség védőöltözetre. A hamburgi egyetemen ugyanis egy komputertomográf segítségével röntgenfelvételeket készítettek egy 2300 éves múmiáról. Ez az első virtuális múmia, ami lehetővé teszi az amatőr régészek számára, hogy biztonságosan tanulmányozhassák a testet anélkül, hogy megszentségtelenítenék az elhunyt maradványait (a virtuális múmiáról egy korábbi hírben már beszámoltunk).

Halottak oázisa

A múlt hónapban az egyiptomi Bahareya oázisban 105 múmiára bukkantak. A régészek szerint akár 10 000 további múmia lehet eltemetve a 230 mérföldnyi sivatagi területen, ami Kairótól délnyugatra található.
A 2000 éves múmiák csodálatos aranymaszkba és festett szövetekbe voltak öltöztetve.
A pazar díszítés és a sírokban talált ékszerek, amulettek arra engednek következtetni, hogy a térség a római időkben felvirágzott. A feltárás során előkerült agyag boroskancsók azt mutatják, hogy a bortermelés tovább növelte a helybeliek jólétét.
Az oázis közkedvelt volt a sivatagi utazók számára, mivel félúton fekszik Kairó és Luxor között. Az ott élők valószínűleg datolyát termesztettek és bort készítettek. Mivel az emberek nem nagyon hittek az átok erejében, ezért egyiptomi őröket állítottak a sír mellé, hogy megvédjék a kincseket a tolvajok ellen.

Ajánló:

Mik a múmiák? Hogyan készültek? Kik lettek mumifikálva? A halál utáni élet. Színes összefoglaló, amit mindenkinek ajánlunk megtekintésre! Egy interaktív játék a Discovery oldalain. Hét múmiára képére kell ráismerni a leírás alapján. Egy kedves és színes oldal gyerekeknek, angol nyelven. Rövid angol nyelvű összefoglaló az egyiptomi múmiáról és a mumifikálási folyamatról (Smithsonian Enciklopédia). A British Múzeum múmiái. Minden, amit az egyiptomi múmiákról tudni akartál, csak eddig nem merted megkérdezni! (Linkgyűjtemény) A nagy sikerű film hivatalos honlapja.