A Neander-völgyi nem volt satnya<br/>

Egy új vizsgálat szerint, szemben azzal a képpel, amelyet a korábbi antropológiai vizsgálatok nyomán a Neander-völgyi emberről kialakítottak, a modern ember előtt a földön élt homo nem volt sem lassúészjárású, sem satnya.

Sőt, jóval robusztusabb volt, mint gondolták. Eddig úgy vélték, hogy a Neander-völgyit vagy a mai ember pusztította ki, vagy egyszerűen életképtelenebb volt, mint a Homo sapiens: hiányosan táplálkozott, és beteges is volt.
Morrie Kricun, a Pennsylvania Egyetem radiológiai professzora több mint hetvenöt egyed összesen nyolcszázhetvennégy csonttöredékét röntgenezte meg. A leletek többsége Szlovéniából, a Krapina-barlangból került elő száz évvel ezelőtt. A professzor szerint a Neander-völgyinek hátproblémái lehettek, és érett korban osteoarthritisben, súlyos izületi gyulladásban szenvedhetett, egyébként fiatalon ugyanolyan egészséges volt, mint a mai ember.
A megvizsgált csontokon nem találtak az átlagosnál több ízületi gyulladásra, gerincproblémára, rosszindulatú daganatra vagy anyagcserezavarra utaló jeleket. Találtak viszont olyan csontot, amelyen szépen begyógyult törés helye látszott, elvétve akadt begyulladt ízület is, és az egyik egyed bordacsontján jóindulatú daganat volt. De a betegségre utaló jelek aránya nem volt feltűnően számottevő. A kutatók egyébként eddig egyetlen tünet miatt vélték úgy, hogy a Neander-völgyi alkalmatlan volt a túlélésre: a fogai valóban rosszak voltak.
A Neander-völgyi körülbelül 130 000 évvel ezelőtt jelent meg, és 30 000 évvel ezelőtt tűnt el. A legújabb kutatások arra is fényt derítettek, hogy feltehetően a korai mai ember nem pusztította ki őket, hanem keveredett velük, és a Homo sapiens sapiens a Homo sapiens és a Neandervölgyi keverékéből alakult ki.

(ÉT)

Ajánló:

Egy érdekes oldal a Neander-völgyi ősemberekről.

Korábban: