Fajvédelmi törekvések az USA-ban<br/>

"Mindenkinek jobb, ha a normális életre nyilvánvalóan alkalmatlan egyéneket megfosztjuk nemzőképességüktől ahelyett, hogy megvárnánk, amíg utódaik a bűnözés áldozatai lesznek, vagy éhen halnak saját gyengeelméjűségükből kifolyólag" - mondta Oliver Wendell Holmes, a Legfelsőbb Bíróság elnöke 1926-ban, egy irányadó ügy tárgyalásán.

Az US Holocaust Memorial Museum és a Merck Co. Alapítvány megbízásából a Yale Egyetem kutatói által készített tanulmány szerint a 20. század során az Amerikai Egyesült Államokban az eddig ismertnél jóval nagyobb mértékben nyertek teret olyan nézetek, melyek szoros rokonságot mutatnak egyes náci németországbeli tendenciákkal. Utóbbiak egyik célja egy tökéletes társadalom létrehozása, amelyben nem jelennek meg olyan problémák, amit például a bűnözés, az értelmi fogyatékosok, a nemi betegségek vagy a mozgássérültek és nyomorékok jelentenek. Mindezt fajelméleti alapokra helyezték, és az árja faj felsőbbrendűségének eszméjével indokolták, ami a holokauszthoz vezetett.

Századunkban sok amerikai orvos is hitt abban, hogy a problémás csoportok államilag engedélyezett sterilizálásával, vagyis a társadalom által működtetett szelekcióval (fajegészségtan, eugenetika) megszüntethetőek a fent említett gondok. Szerintük ez azért fontos, mert egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a társadalomra főként azáltal, hogy a problémás egyéneknek és esetleg hasonló gondokkal küzdő utódaiknak az eltartása többletterheket jelent az egész társadalom számára. Ideológiájuk lényege az volt, hogy a Kelet- és Dél-Európából bevándorló alacsonyabb rendű rasszok ellehetetlenítik a „régi vágású" amerikai társadalom továbbélését. Egyesekben szinte csodálat alakult ki a Németországból származó, természetesen egyáltalán nem reális hírek hatására, amelyek a hatóságok e téren elért eredményeivel foglalkoztak.

Összehasonlítva a fajegészségtanhoz kapcsolódó amerikai és németországi népszerűsítő kampányt, fontos hasonlóságok mutatkoznak a motivációkban és a stratégiában is. Az elméleti alap a szociáldarwinizmus, ami tulajdonképpen az evolúcióelmélet alkalmazását jelenti az emberi társadalom folyamataira. E szerint a természetes kiválasztódás eszközei a különféle örökletes, nemi és más betegségek, amikhez további társadalmi problémák kapcsolódnak (pl. bűnözés, alkoholizmus, morális dekadencia). Hasonló nézetek nyomai más országokban, például Svédországban, Franciaországban vagy Ausztráliában is fellelhetőek.

Az első ezzel kapcsolatos amerikai törvényt 1907-ben hozták, Indiana államban. A korábbi feltételezések szerint az 1920-as évekre nagymértékben csökkent a fajegészségtani törekvések jelentősége, ám a tanulmány kimutatta, hogy 1944-ig összesen több mint 40 ezer ember törvényes kasztrálását engedélyezték 30 államban. Ehhez csupán arra volt szükség, hogy valakit elmebetegnek vagy gyengeelméjűnek nyilvánítsanak. 1963-ig további 22 ezer embert fosztottak meg nemzőképességétől annak ellenére, hogy a társadalmi támogatottság nagymértékben gyengült, és hogy a holokauszt borzalmai ekkorra már nyilvánosságra kerültek. (Az 1930-as évek során Németországban kb. 360 ezer kasztrálást hajtottak végre.) A kényszersterilizálás 18 államban volt törvényes, de erre tulajdonképpen a többiben is lehetőség volt azzal a különbséggel, hogy ott egy harmadik fél hozta meg a végső döntést (természetesen az áldozat beleegyezése nélkül).

A sterilizálásokat főként nyilvános egészségügyi intézményekben végezték, és az átlagnál nagyobb arányban szenvedték el rassz-, illetve etnikai kisebbségek tagjai. A fajegészségtani mozgalmak végül az 1960-as években tűntek el ténylegesen, a bírósági felelősségre vonások, az emberi jogi mozgalmak, a katolikus egyház tiltakozásának, az orvosi szakma kritikus hozzáállásának, valamint a genetikusok elítélő véleményeinek hatására.

Sik András

Ajánló:

Egy átfogó és alapos home page a témával kapcsolatosan. A US Holocaust Memorial Museum honlapja.