Új megvilágításban a városi civilizáció gyökerei<br/>

Vágólapra másolva!
Amerikai régészek egy 6000 éves város maradványait fedezték fel Szíriában. Lehetséges, hogy az első városok építése korábban zajlott, mint azt eddig gondoltuk.
Vágólapra másolva!



A Chicagói Egyetem Orientalisztikai Intézetének kutatói az északkelet-szíriai Hamoukar közelében ősi városfalakra bukkantak egy hatalmas törmelékdomb feltárásakor. A falak és az eddig előkerült leletek azt jelzik, hogy a helyszínen egy komplex közigazgatási központ létezhetett. Az első építkezések Kr. e. 4000 és 3700 között történhettek, mintegy 500 hektárnyi területen. A régészek által Tell Hamoukarnak elnevezett ősi város Kr. e. 3700 és 3500 között már jól szervezett, falakkal erődített településsé fejlődhetett.



Az ásatások színhelye

A tavaly megkezdett ásatásokig elfogadott nézet volt, hogy az első, ilyen korra visszatekintő városokat a sumérok építették Mezopotámia déli részén (Ur, Uruk). Mezopotámia - magyarul Folyamköz - a mai Irak területén, a Tigris és az Eufrátesz folyamok között fekszik, s gyakran a civilizáció bölcsőjeként említik. A jelenlegi elméletek szerint Kr. e. 3500 és 3100 között innét terjedt a városodás a kevésbé fejlett régiók irányába (késői Uruk-periódus).

A jelenlegi leletek fényében azonban lehetségesnek tűnik, hogy a városépítés régebbi múltra tekint vissza. McGuire Gibson, az intézet szakembere szerint elképzelhető, hogy az első államok létrejötte még az írás, illetve más, a civilizációhoz nélkülözhetetlennek tartott feltételek kialakulása előtt történt. "Át kell gondolnunk a városi civilizáció kialakulásáról eddig vallott nézeteinket, s valószínűleg időben távolabbra kell kitolnunk az első lépéseket" - mondta a kutató, aki a héten mutatja be az eddigi eredményeket egy nemzetközi régészeti konferencián Dániában.

A város összetettségét számos lelet jelzi. Ilyenek például a finoman megmunkált, porcelánszerű agyagedények, amelyek kifinomult kézműves-technikáról árulkodnak, vagy a hatalmas kemencék, amelyek viszonylag nagy népességet láthattak el kenyérrel. Állati alakokat formázó pecsétnyomókat is találtak, amelyekkel a nedves agyagba nyomtattak primitív hieroglifákra emlékeztető mintázatokat - ezeknek talán a kereskedelemben lehetett szerepük, egyfajta váltóeszközként.

A nyár folyamán tovább zajlanak az ásatások, s a régészek bíznak benne, hogy királyi paloták és templomok romjai is előbukkannak - megerősítve, hogy az ősi település valóban fejlett város lehetett.

S. T.

Ajánló:

Angol nyelvű sajtóanyag az ABC News oldalain. Chicagói Egyetem Orientalisztikai Intézet