"Finnyás" Neander-völgyiek<br/>

A legújabb vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a Neander-völgyi emberek szinte kizárólag húst fogyasztottak. Valószínű, hogy ez nagy szerepet játszott kihalásukban.

A Neander-völgyiek 120-30 ezer évvel ezelőtt éltek Európában. Kihalásuk okait napjainkban is nagy viták övezik. Egyes elméletek szerint a modern ember kiirtotta, míg mások szerint egyszerűen beolvasztotta őket. A közelmúltban nyilvánosságra hozott eredmények szerint nem tekinthetők közvetlen elődeinknek (lásd korábbi cikkünket).

Minden jel arra utal, hogy a Neander-völgyiek kitűnő vadászok voltak. A kérdés csupán az volt, hogy mennyire rendszeresen űzték e tevékenységet, s milyen szerepet töltött be táplálkozásukban. A korabeli étrendet igen nehéz meghatározni, mivel az állati eredetű csontok ugyan gyakran megőrződtek a barlangokban, a gyorsan lebomló növényi anyagok maradványai igen ritkának számítanak.

A Horvátországban talált 30 ezer éves maradványok vizsgálatából most úgy tűnik, hogy a Neander-völgyiek szinte kizárólag húst fogyasztottak. A Northern Illinois University kutatói a szén- és nitrogén-izotópok arányát mérték a Neander-völgyiek csontjaiban. A növényi és állati eredetű táplálékok fogyasztása más-más arányokat eredményez, s mivel a csontok lassan növekednek, néhány évtizedes táplálkozási szokásokról árulkodnak, nem csupán az utolsó étkezésekről. Az embercsontokban talált izotóparányt egy olyan skálán kalibrálták, amelynek egyik vége húsevő medvék, a másikon pedig növényevő bölények csontjaiból nyert adatokat tartalmazott.

A vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a Neander-völgyiek "csúcsragadozók" voltak: fehérjetartalmú táplálékuk 90%-a húsfogyasztásból származott. Korábbi kutatások alapján ebben kannibalizmus is szerepet játszott.

A vizsgált koponya és alsó állkapocs a Zágrábtól északra fekvő Vindija-barlangból származik, s mindössze 23-30 ezer éves. A lelőhelyen talált farkasok, rénszarvasok és bölények maradványai precíz húsfeldolgozásra utalnak.

Bár nagy vadászok voltak, a modern ember még őket is felülmúlta. A zsákmányállatokért folytatott versengés, illetve az állatállomány részbeni pusztulása és elvándorlása végül a Neander-völgyiek kipusztulásához vezethetett, míg a változatosabb étrendű modern ember sikeresebbnek bizonyult.

S. T.

Ajánló:

Teljes sajtóanyag a Northern Illinois University honlapján. Egy érdekes oldal a Neander-völgyi ősemberekről.

Korábban:

2000. április 1. Újabb DNS-vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a modern ember nem rendelkezik Neander-völgyi ősökkel, illetve a két faj nem is keveredett egymással. 1999. november 26. A legújabb antropológiai vizsgálatok szerint 28 ezer évvel ezelőtt, vagyis az eddig feltételezettnél 5-6 ezer évvel később még létezett a Neander-völgyi ősember Közép-Európában. 1999. október 20. Véres bizonyítékok jelzik, hogy az ősemberek megették egymást. Izmokat filéztek, csontokat és koponyákat törtek fel a velőért.