A gyerekkori beszédhiba felnőttkori szorongáshoz vezethet<br/>

Kanadai pszichológusok közel másfél évtizedes kutatása meglepő eredménnyel zárult: egyes mentális betegségek lehetséges oka a gyermekkori beszédzavar.

Talán nem meglepő, hogy a gyermekkori beszédzavar a későbbiekben különböző mentális problémákhoz vezethet, azonban ezzel kapcsolatban a pszichológusok egészen mostanáig még nem végeztek felméréseket.

Dr. Joseph Beitchman, a Torontói Egyetem munkatársa kollégáival 14 éven keresztül végzett kísérletet, amelynek a során 240 személyt 5 éves koruktól 19 éves korukig vizsgáltak. A kutatók szerint "azok a fiatal felnőttek, gyerekek, akiknél a nyelvi zavarok kora gyerekkorban felléptek, kortársaiknál sokkal nagyobb arányban szenvednek szorongásos betegségekben". A kutatócsoport arra figyelt fel, hogy a szorongás és az antiszociális viselkedés különösen kiemelkedő arányba - statisztikailag is értékelhető módon - jelentkezik azoknál a 19 éveseknél, akiknek ötéves korukban beszéd-, illetve nyelvi zavaraik voltak.

A szorongásos betegségek közül a szociális fóbia (társasági érintkezéstől való félelem) volt a leggyakrabban diagnosztizált tünetegyüttes. Miként a tanulmány szerzői magyarázzák: "Nem meglepő, hogy sok, nyelvi zavarral küszködő gyerek fejleszt ki és tanúsít olyan pszichopatológiai tüneteket, melyek a nyilvános beszédhez, a társak megszólításához és a társas érintkezéshez kötődnek." A férfiak körében elsősorban a nyelvi zavar és az antiszociális viselkedés között találtak összefüggést. Az antiszociális személyiségzavar fő jellemzői közé tartozik a másokhoz való személyes kötődés gyengesége, illetve valamely - a társadalom tagjainak többsége által elítélt - bűnös tett elkövetését normális esetben követő bűntudat hiánya.

Beitchman és kollégái azonban nem találtak kapcsolatot a nyelv és a beszéd gyermekkori állapota és az olyan zavarok között, mint a függőség (pl. különböző tárgyakhoz, tevékenységekhez), illetve az ún. érzelmi élet különböző zavarai (mint a depresszió vagy mánia). A férfiak gyakoribb antiszociális viselkedésen túl nem sikerült jelentős nemi természetű összefüggést feltárni. A kutatók mindenesetre felhívják a figyelmet arra, hogy a kutatásban részt vevők között nők viszonylag kevesen fordultak elő, ami korlátokat szab a statisztikai pontosságnak.
Bár a kutatás eredményei ígéretesek, a kutatók hangsúlyozzák, hogy "az ilyen összekapcsolódások hátterében meghúzódó folyamatok felderítése további elemzést igényel". Ugyanakkor az már most megállapítható, hogy a gyermekkori beszédhibák idejében történő kezelésével megelőzhetők a személyiség felnőttkorban megnyilvánuló torzulásai, betegségei, ezért a kutatók a szülők mielőbbi hathatós beavatkozásának fontosságára hívták fel a figyelmet.

A kutatók részletes beszámolója a Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry c. szaklapban jelent meg (2001;40:75-82).

B. K.

Ajánló: