A magyar szellemóriások titka<br/>

Az idegen lények itt vannak közöttünk, csak ők magyarnak nevezik magukat.

Václav Smil elragadó esszéje bemutatja a hely szellemét a századforduló Budapestjén. Amint említi, a XX. század több kiemelkedő tudósa a városnak ugyanabból a negyedéből származik: Szilárd, Gábor Dénes, Wigner, Neumann, Teller éppúgy, mint az író Arthur Koestler 1898 és 1909 között születtek, akárcsak kissé korábban Kármán Tódor és Hevesy György. Gróf András (a számítógép-tudomány kiemelkedő alakja, angolszász nyelvterülten Andrew Grove néven ismert, 1997-ben a Time magazin szerint Év embere Amerikában - a magyar szerk.) és Kemény János később ugyanott születtek.

Smil azonban nem említi Szilárd briliáns magyarázatát arról, mi is ennek az oka. Amikor Enrico Fermi, rácsodálkozva az univerzum végtelenségére és arra, hogy a galaxisunk csillagai körüli bolygókon ott lehet az élet, feltette a kérdést, vajon miért nem érkeztek még meg hozzánk is, Szilárd így válaszolt: "Itt vannak közöttünk, csak ők magyarnak nevezik magukat." - "És hogyan győződhetünk meg erről?" - "Úgy, hogy olyan nyelvet beszélnek, amit rajtuk kívül senki sem ért."

Felhívom az olvasó figyelmét Marx György: A marslakók érkezése - magyar tudósok, akik Nyugaton elindították a 20. század történelmét című könyvére.

Leon Eisenberg, Harvard Medical School, Boston (Nature, 2001. február 8.)

(Természet Világa)