Aki megírta a kapitalizmus bibliáját <br/>

Ma, június 5-én született az új gazdasági ethosz megalapozója, "A nemzetek gazdagságának" szerzője, a skót Adam Smith.

Adam Smith

E korszakalkotó mű szerzőjéről azonban keveset tudunk, talán azért is, mert Adam Smith élete nem volt éppen eseménytelen, de különösebben izgalmasnak sem nevezhető. 1723. június 5-én született az 1500 lelket számláló skót városkában, Kirkcaldyben. Ha később nem is, gyermekkorában azért volt része némi kalandban: négyévesen vándorló cigányok rabolták el. E kis kitérő után figyelmét a tudománynak szentelve, Smith élete a lehető legrendezettebb keretek között folyt. Soha nem házasodott meg, gyermekei nem születtek. Edinburgh városában tisztelet és megbecsülés övezte, amikor 1790-ben meghalt.

A kor szokásai szerint mindössze 14 évesen beiratkozott a Glasgow Egyetemre. Ettől kezdve életének legfontosabb színtere az egyetem - évtizedekkel később az egyetem rektorának nevezték ki.

Kivételes képességei korán megmutatkoztak: 17 éves korában oxfordi ösztöndíjat kap. Hat év távollét után tért csak vissza Edinburghba, a skót felvilágosodás pezsgő szellemi atmoszférájába, ahol nyilvános "felvilágosító" előadásokat kezdett tartani, amelyek olyan népszerűek voltak, hogy hamarosan a logika tanárának nevezték ki Glasgow-ban. Egy évvel később, 28 évesen, immár a morálfilozófia tanáraként teológiát, etikát, jogbölcselet és politikai gazdaságtant tanított.

Smith erre a termékeny időszakra évekkel később így emlékezett: "életemnek messze a legboldogabb, legbecsesebb szakasza volt ez."

"Az erkölcsi érzések elmélete"

Hamarosan megjelenteti "Az erkölcsi érzések elméletét", amelyben lefekteti azokat a pszichológiai alapokat, melyekre majd "A nemzetek gazdagságában" építeni fog.

Kortársaihoz hasonlóan az emberi természetet ő is egyetemes, változatlan adottságnak tekinti, melyből a társadalmi intézmények szerkezete megérthető és levezethető. Különösen egy kérdés foglalkoztatta: vajon mi a forrása erkölcsi ítéleteinknek, melyek szemben állnak az önfenntartás és önérdekkövetés uralkodó késztetéseivel? Smith hosszú fejtegetések során jutott el a válaszhoz: mindannyiunkban lakozik egy "pártatlan szemlélő" - tulajdonképpen egy "belső ember", aki cselekedeteinket elfojthatatlan hangon folyamatosan megítéli.

Charles Townshende

"Az erkölcsi érzések elmélete" (1758) széles körű megbecsülést hozott Smith-nek, és felhívta a szerzőre Charles Townshend figyelmét, aki később brit pénzügyminiszterként az amerikai ültetvényekre kivetett adóival olyannyira felszította a 13 angol gyarmat lakosainak kedélyét, hogy az végül az amerikai függetlenségi háború kitöréséhez vezetett. Townshend fia, a fiatal Buccleuch herceg mellé keresett tanítót. A filozófus David Hume ajánlása, és saját lelkesedése "Az erkölcsi érzések elmélete" iránt arra vezette, hogy Smith-t bízza meg a feladattal.

Francois Quesnay

A francia fiziokraták 18. századi iskolájára gyakran a közgazdaságtan első tudományos igényű irányzataként emlékezünk. Nézetük szerint a jólét alapja a mezőgazdaság; az ipar és a kereskedelem csupán másodlagos tényezők. Ugyanakkor fontosnak tartották, hogy a kormányzat ne avatkozzon bele a gazdaság törvényeinek "természetes" folyamataiba. A fiziokraták vezetője, François Quesnay olyan mély benyomást tett Smithre, hogy neki akarta ajánlani A nemzetek gazdagságát, amiben csupán a francia közgazdász korai halála akadályozta meg.

Smith hamarosan visszatért Angliába, ahol a Royal Society tagjaként olyan neves személyiségek vették körül, mint Edmund Burke, Samuel Johnson, Edward Gibbon és Benjamin Franklin.

A következő hat évet "A nemzetek gazdagsága" (Inquiry in to the Nature and Causes of the Wealth of Nations) diktálásával és újraírásával tölti. A mű 1776-ban jelent meg.

A nemzetek gazdagsága

A mű alapgondolata, hogy egy nemzet jólétének igazi forrása a munka. A termelési folyamatban a munkamegosztás, az egyéni kezdeményezés és a szabad kereskedelem a három legfontosabb tényező.

Bár elsősorban a politikai gazdaságtan első jelentős műveként tartjuk számon, "A nemzetek gazdasága" "Az erkölcsi érzések elméletének" filozófiai kérdéseit boncolgatja tovább. Smith központi problémája az, hogy hogyan hat egymásra az emberi természetnek a korábbi műből ismert két oldala: a szenvedélyek és a "pártatlan szemlélő" a történelemben általában és különösen a jelenkori történelmi állapotok között. Hogyan szolgálom a társadalom javát, mikor csak saját érdekeim előmozdítására törekszem? Hogyan alakul ki közös rend az emberek kaotikus, egymás ellen ható cselekedeteiből?

Míg "Az erkölcsi érzések elmélete" főleg a "belső ember" irányító szerepével számolt, "A nemzetek gazdagsága" olyan intézményes keretet ír le, mely békés útra tereli romboló erejű szenvedélyeink működését. Ez a védő mechanizmus - a magántulajdon, majd a piac intézményeivel megjelenő piaci verseny - társadalmilag jótékony hatású erővé válik, mikor az egyik ember énközpontú cselekvését a másik emberével állítja szembe. A helyzetünk javításáért vívott küzdelemnek akaratlan következményeként írja le Smith a "láthatatlan kéz" elméletét.

Smith rendszere akkor működik jól, hogyha a piaci folyamat önszabályozásába az állam, háborúk, monopóliumok vagy más külső erők nem avatkoznak bele. A "láthatatlan kéz" elméletének kidolgozója azonban nem volt a láthatatlan kéz ideológusa. Hangsúlyozta a szabadon működő piac erényeit, ugyanakkor kifejezte aggodalmát a piac pusztító hatásaival szemben. A piac ideális működéséhez ugyanis morális szempontokat érvényesítő piaci cselekvőkre van szükség. A "láthatatlan kéz" nem azonos a "pártatlan szemlélővel": gondoskodik mindannyiunk boldogulásáról, de nem érvényesít morális szempontokat.

A mű aktualitása

Az opus

Ugyanakkor nem feledkezett meg a munkás helyzetéről sem abban a társadalomban, ahol a munkamegosztás jelentősen előrehaladt, mert az önellátó gazda éberségével szemben a szakosodott munkás a legtöbbször "olyan fafejűvé és tudatlanná válik, amennyire egy emberi lény egyáltalán képes".

BK.

Ajánló:

"A nemzetek gazdagsága" (A teljes mű angolul) "Az erkölcsi érzések elmélete" (A teljes mű angolul)