Magyarok Hollywoodban <br/>

Hollywood nélkül Amerika ma nem lenne az, ami. Magyarok nélkül pedig Hollywood talán egyáltalán nem lenne... Egy maroknyi tehetséges bevándorló, akik előtt az "igazi" Amerika soha nem nyílt meg teljesen, új irányba lendítette az amerikai filmipar fejlődését, és új köntösbe öltöztette az amerikai álmot. Negyedszázada hunyt el Adolph Zukor, az ember, aki létrehozta és fél évszázadon át irányította a Paramount vállalatot.

Adolph Zukor

Mint például a feltaláló Thomas A. Edisonnak, aki a filmkészítés és filmvetítés folyamatairól egészen sajátos nézeteket vallott. Miután azonban sikertelenül próbálta meg a filmgyártás szabadalmát önállóan megszerezni, elhatározta, hogy egy szervezetbe tömöríti mindazokat, akik bármilyen gyártási technológia szabadalmával rendelkeznek az Egyesült Államokban. Terve sikerrel járt, és a Motion Picture Patents Company lett az amerikai filmgyártás legbefolyásosabb tényezője.

A társaságot azonban sokkal inkább Edisonék sajátos elképzelései, mintsem a piac irányította. Monopóliuma teljes tudatában korlátozta a tőle független filmes kezdeményezéseket, és csak akkor adott engedélyt a filmes technológiák használatához, ha a filmkészítők betartották az általa diktált szabályokat; például ragaszkodott az egy tekercses - kb. húsz-huszonöt perces - filmek vetítéséhez.

A Motion Picture Patents Company erejét végül is a független filmesek ellenállása törte meg, akiknek véleménye számos ponton eltért az edisoni monopólium álláspontjától. Edison felismerte a mozgófilm jelentőségét, de nem látta olyan tisztán a benne rejlő lehetőségeket, mint fiatal versenytársai. A független filmstúdiók élén nem ritkán bevándorlók álltak; ekkor még senki nem láthatta, hogy egy évtizeden belül teljesen újrarajzolták az amerikai filmipar erőviszonyait.

Az államok filmtörténetének hőskora az egészestés némafilmek megjelenésével veszi kezdetét. Az első többtekercses produkciót Adolph Zukor mutatta be 1906-ban. Cukor Adolf a magyarországi Ricsén született 1873-ban. Tizenöt éves korában érkezett az Egyesült Államokba; húsz éves volt, mikor filmekkel kezdett el foglalkozni. 1904 és 1912 között Moew nevű partnerével több mozit is irányított, míg 1912-ben önállósult: megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével forgatott négytekercses francia-brit film, a Queen Elizabeth amerikai vetítési jogát.

"A közönség soha nem téved"

A Queen Elizabeth kasszasiker lett, egyedüli forgalmazóként elegendő bevétel biztosított Zukor számára ahhoz, hogy önálló stúdiót alapítson: így született meg a Famous Players. A cég szlogenje: famous players in famous plays - híres színészek híres darabokban. Zukor receptje egyszerű volt, de eredeti. A színházban már bevált módszert alkalmazott: sztárokkal igyekezett a közönséget a vetítőtermekbe vonzani. A Broadway csillagait szerződtette: az aktuális sikerdarabokat vitte vászonra az aktuális csillagokkal.

Az egész estés filmek megváltoztatták a mozit. Lehetőség nyílt nagyobb költségvetésű filmek készítésére, melyeket - szemben az olcsó termekben levetített rövidfilmekkel - a középosztály ízlésének szántak. Megjelentek az elegáns filmszínházak, a filmek a korábbinál jóval magasabb technikai színvonalon készültek, és megszülettek a sztárok. Ebben a folyamatban Zukornak rendkívüli szerepe volt, csakúgy, mint honfitársának, William Foxnak, vagyis a tolcsvai Fried Vilmosnak.

Fox 1879 január elsején született. Újságárusként és szőrmeügynökként kereste kenyerét, mielőtt egy brooklyni nickel-odeon, azaz negyeddolláros színház tulajdonosa lett. Fox követte Zukor példáját, sőt olykor megelőzte mesterét: úgy tartják, ő volt az első, aki a reklámok és a média figyelmének felkeltésével csinált sztárt egy Theda Bara nevű színésznőből. 1913-ra az egyik legbefolyásosabb független filmforgalmazóvá nőtte ki magát, aki - Zukorral együtt - sikerre vitte a forgalmazók harcát Edisonék monopóliuma ellen. Movietone News című produkcióját az első sikeres hangosfilmként tarjták számon.

1917-re Zukor már a Paramount vezetője: 1935-től a Paramount Pictures 1935-ben igatzgatóságának elnöke. Ezt a címet 103 éves korában bekövetkezett haláláig megtartotta.

Fox, Zukor, és Joe Pasternak, eredetileg Paszternák Jakab, aki a Universal Pictures születésénél bábáskodott, mindent elkövettek azért, hogy a nézőket a moziba csalogassák. Fox színházaiban orgonával kísérték a némafilmeket; új, elegáns mozik épültek; a sajtó tele volt a filmcsillagokról szóló pletykákkal. Mindenben a mozilátogatók kegyeit keresték. Jó példa erre Zukor önéletrajzának címe: A közönség soha nem téved.

Korda (középen)

A stúdióalapítók számára a döntő lépés persze a filmgyártás és a forgalmazás megszervezése volt. A függetlenek tevékenységének eredményeként a filmüzletben is megjelentek a nagyipari módszerek. Egy kézbe került a gyártás, a forgalmazás és a mozihálózat. Mindez évtizedekre meghatározta a filmkészítés kereteit: a század második felének független filmesei épp ezektől a keretektől próbálnak megszabadulni.

A második generáció

A hollywoodi magyar jelenlét azonban nem szűnt meg a hangosfilm korszakának beköszöntével. A harmincas-negyvenes években számos magyar nevezetesség vállalt meghatározó szerepet az amerikai filmkészítésben. Közéjük tartozik Kaminer, azaz Kertész Misa, a későbbiekben Michael Curtiz, továbbá George Cukor és Rózsa Miklós.

Curtiz

Warner Brothers

George Cukort inkább a vígjátékok, a romantikus filmek mestereként tartották számon - a beskatulyázás ellen persze folyamatosan tiltakozott. Magyar szülők gyermekeként született New Yorkban, 1899-ben. Munkáját manhattani színházakban kezdte, majd 1929-ben, a hangosfilm-korszak korszak kezdetén Hollywoodba költözött. Itt sokáig dramaturgként dolgozott.. Első jelentős rendezői sikerét 1933-ban a Little Women című filmmel érte el. A háború előtti számos jelentős alkotástrendezett: Copperfield Dávid (1935), Rómeó és Júlia, 1936), The Philadelphia Story (1940), Gázlámpa (Gaslight) (1944), és Born Yesterday (1950). A háború után főleg Spencer Tracyvel és Katherine Hepburnnel ért el jelentős sikereket: 1954-es alkotása a Csillag születik. 1964-ben elnyeri az Oscart a My Fair Lady rendezéséért.. 1983-ban, Los Angelesben halt meg.

Rózsa Miklós zenéjét főleg (a filmvásznon zajló eseményeik háttereként )a moziból ismerhetjük, pedig a mozitól függetlenül is komponált: Terry Teachout, a Time zenekritikusa a század 50 legfontosabb zeneműve közé sorolta Op. 24-es hegedűversenyét. Karrierjét Angliában, a Korda-fivérek mellett kezdte. Olyan filmekhez készített kísérőzenét, mint a Ben Hur, az El Cid, vagy Hitchcock Spellbound című alkotása. Három alkalommal tüntették ki Oscar-díjjal.

"Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: az emberek és a magyarok" (Asimov)

Cukor

A magyarok büszkeséggel, az amerikaiak pedig hol aggodalommal, hol csodálattal figyelték e kis ország fura nyelvű polgárainak lankadatlan aktivitását az amerikai filmcsoda megteremtésében. Norman Macrea, az Economist főszerkesztője például arra a következtetésre jutott, hogy a "movie" szó minden bizonnyal a magyar "mozi" szóból származik - kissé cinikusan hozzátéve: "a magyarok Amerikában sokkal korábban teremtették meg Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna."

A tudományokban és a filméletben a magyar jelenlét olyan feltűnővé vált, hogy az már magyarázatot követelt. Miért pont a magyarok? A megszokott magyarázatok - kis ország, ahol a holnapért mindig meg kellett küzdeni, a tehetségeknek menekülniük kellett, vagy egyszerűen nem tudtak megélni, a klebelsbergi oktatáspolitika eredményessége - senkit sem győztek meg igazán. Kezdetben tréfásan, majd egyre komolyabban terjedni kezdett az elképzelés, hogy a magyarok alapvetően nem emberek, hanem valami idegen bolygóról érkeztek a Földre úgy ezer évvel ezelőtt. A Mars ezek után kézenfekvő megoldásnak tűnik...

BK.

Ajánló: