Magyar szent a velencei patríciusból

Vágólapra másolva!
1046-ban szeptember 24-én gurították le Gellért püspököt a később róla elnevezett hegyről. A szentté avatott, velencei születésű egyházi vezető 955 évvel halála után is az egyik leginkább jelen lévő történelmi személyiség a fővárosban.
Vágólapra másolva!

A magyar egyháztörténet legismertebb személyisége Szent Gellért püspök: minden kisiskolás tudja a legendát, amely szerint szöges hordóban gurították le a Gellért-hegy oldalán "a pogányok". Gellért azonban érdekesebb személyiség volt annál, hogy csak ennyit tudjunk róla.

Gellért előkelő nemesi családban született, valamikor a 980-as években, eredeti neve Giorgio Sagredo (később apja emlékére vete fel a Gerardo - azaz Gellért - nevet). Egyházi pályáját bencés szerzetesként kezdte: ez azért történt, mert ötéves korában súlyosan megbetegedett, és szülei fogadalmat tettek, hogy felépülése esetén szerzetesnek adják. Magyarországra egy véletlen folytán került, amikor egy szentföldi zarándoklatra tartva hajótörést szenvedett Zadarnál, az Adriai-tenger dalmát partjainál. A dalmát városban találkozott az akkori pannonhalmi főapáttal, és így került Magyarországra, ahol István király bizalmasaként főszerepet játszott az ország katolikus hitre való térítésében. Később István fiának, Imre hercegnek a tanítója, majd csanádi püspök lett.

István halála (1038) után pogány lázadások törtek ki mindenfelé, ezeket Aba Sámuel király bátorította is, ezért Gellért 1044-ben megtagadta királlyá koronázását. Aba Sámuel halála után a lázadások felerősödtek, miután a külföldi (Gellérthez hasonlóan velencei) Orseolo Péter lett a király. Gellért a Vata vezette csapatok áldozata lett - a legenda szerint szöges hordóban gurították le a Kelen-hegy oldalából, de valószínűbb, hogy kocsijával együtt gurították le. A Kelen-hegyet később róla nevezték el Gellért-hegynek (a régi elnevezést a hegyen körbenfutó Kelenhegyi út őrzi). Gellértet 1083-ban avatták szentté - az ehhez szükséges csodatételek között szerepel, hogy Aba Sámuel halálát és saját meggyilkoltatását is megjósolta.

Gellért sok magyar hírességnél intenzívebben van jelen a fővárosban: a hegy nevén kívül az ő emlékét őrzi az Erzsébet híd budai hídfője fölött látható bronzszobor (Jankovics Gyula alkotása), a Gellért tér és a téren található Gellért Szálló neve is.

[origo]