Jezsuita kézirat rejti Eldorádó titkát

Az elmúlt héten indult Eldorádó felkutatására egy lengyel kutató, aki azt állítja, a vatikáni archívumok mélyén egy jezsuita kéziratban megtalálta az Aranyváros titkát.

Jacek Palkiewicz egy-egy expedíció között szélsőséges körülmények között okítja a túlélés fortélyait az arra áhítozóknak, miközben valahogy arra is talál időt, hogy húsznál is több könyvet írjon világ körüli kalandozásairól. Leginkább talán 1996-os útjáról ismert, amikor az Amazonas valódi forrásának felkutatására indult.

A felfedező elmondta: készen áll, hogy útnak induljon a mesés város felé, amely már annyi kalandort csalogatott a halálba.

Az El Dorado elnevezést, mely spanyol nyelven annyit tesz: "Az aranyozott", először egy Bogotá melletti indián uralkodó kapta, aki a legenda tanúsága szerint évente egyszer, a Nap-ünnep alkalmával aranyporral borította be testét.

Az elnevezés később átszállt arra a városra, amelyről mindenki tudni véli, hogy káprázatosan gazdag aranyban, miközben felmérhetetlen drágakőkincseket rejt.

Gonzalo Pizzarro spanyol hódító 1539-ben expedíciót indított Eldorádó felkutatására. Ám Quito környékén nemhogy kiapadhatatlan kincsesbányát nem talált, de el is tévedt.

A kincsvadászok végül kénytelenek voltak tulajdon lovaikat és kutyáikat elfogyasztani, hogy életben maradhassanak. A nevezetes kutatók sorát gyarapította Sir Walter Raleigh is, aki az Orinoco mentén keresgélt 1595-ben.

Az Archeo című olasz régészeti folyóirat legutóbbi száma szerint vatikáni dokumentumok igazolják, hogy El Dorado városa valóban létezett, és a Societas Jesu hittérítői fedezték fel a tizenhatodik század vége felé.

Mario Pola professzor, a Limai Egyetem régésze elmondta, hogy a jezsuita archívumokban rejlő dokumentumok közt található egy jelentés, amelyet Claudio Aquaviva, a rend akkori generálisa címzett a pápának. A jelentés állítólag részletes leírást ad a felfedezésről, miközben arra kéri a pápát, tegyen meg minden a teljes titoktartásért, nehogy esetleg tömeghisztéria törjön ki.

Polia professzor szerint a vatikáni jelentés bemutatja egy fallal kerített város részleteit, mely a Paititi elnevezést viseli, s melynek falait aranyfüst borítja.

A misszionáriusok állítólag aranytömbökből kívántak katedrálist emelni, hogy a várost istennek ajánlják; ők maguk Rio Madre de Dios (Isten Anyja-folyó) névvel illették a helyet, mely valahol a mai Peru délkeleti részén, az Andok tövében fekhet.

Palkiewicz elmondta, hogy felderítő utat intéz a helyszínre, és kialakít egy alaptábort Pilcopata falu közelében. Egy csapat régésszel és más kutatókkal együtt júniusban kezdik meg a tulajdonképpeni módszeres kutatást - gyalog, csónakon, illetve a perui hadsereg helikopterei segítségével, amelyeket a légi felderítés és fényképek készítése céljából kívánnak igénybe venni.

Palkiewicz, aki 30 éve él Olaszországban, elmondta: nagyon is tisztában van vele, hogy akik korábban az Aranyváros felkutatására vállalkoztak, mind szerencsétlenül jártak.

De hozzátette: "Engem nem riasztanak az átkokról szóló történetek. Nem vagyok az arany városának rabja - a tudományos megismerés vágya, és nem a kapzsiság vezérel. Csak azt remélem, hogy egyszer és mindenkorra bebizonyíthatom: az álmok mögött a valóság rejtőzik."

Szkeptikus vélemények szerint a tizenhatodik századi spanyol hódítók éppen azért kezdték el terjeszteni Eldorádó mítoszát, hogy felfedezőútjaikhoz emberanyagot gyűjthessenek.