A szó szoros értelmében nem az irgalmas halált, illetve az öngyilkosságban való orvosi segédkezést engedélyezték, ezek ugyanis forma szerint változatlanul bűncselekménynek számítanak. Az új törvény csupán arról rendelkezik, hogy az eutanázia alkalmazása meghatározott feltételek teljesülése esetén nem von maga után büntetőjogi következményeket.

Noha Hollandiában már hosszabb ideje többé-kevésbé megtűrt gyakorlatnak számított az eutanázia, az új törvény meglehetősen hosszú viták és előkészületek után született  meg. A parlament alsóháza 2000 novemberében, a szenátus pedig tavaly áprilisban szavazta meg a törvényjavaslatot, s ezek után még csaknem egy évet kellett várni a hatályba lépésére.

Az új jogszabály értelmében a büntető törvénykönyvben is rögzítik, hogy az orvos két feltétel teljesülése esetén mentesülhet az eutanázia büntetőjogi következményeitől: ha az elvárható gondossággal járt el (ezt külön törvényben szabályozzák), illetve ha tájékoztatta az esetről a területileg illetékes, ügyészi jogkörrel rendelkező halottkémet.

Magának az eutanázia alkalmazásának a feltételei nem változnak lényegesen a korábbi szabályozáshoz képest, csak az elvárható gondosság kategóriáját határozták meg részletesebben. Eszerint a beavatkozás előtt az orvosnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy betege kérése önkéntes és jól megfontolt; biztosnak kell lennie abban, hogy a beteg valóban "elviselhetetlen szenvedésnek" van kitéve, mégpedig orvosilag diagnosztizálható betegség következtében; tájékoztatnia kell a beteget helyzetéről és kilátásairól; vele együtt meg kell bizonyosodnia arról, hogy nincs más ésszerű alternatíva; ki kell kérnie legalább még egy független orvos szakvéleményét.

Az eutanázia alkalmazásának minden esetét egy jogászból, egy orvosból és egy etikai szakértőből álló független bizottságnak is meg kell vizsgálnia, hogy eldöntsék, valóban kellő gondossággal járt-e el az orvos, illetve betartotta-e a törvényben előírt feltételeket. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy nem, ezentúl is büntetőeljárás indul az ügyben.

Mindettől eltekintve a most hatályba lépett törvény csak egy már hosszabb ideje létező gyakorlatot törvényesít, illetve szabályoz pontosabban. Az eutanázia ugyan csak 1997-től számít hivatalosan is megtűrt módszernek Hollandiában, de az esetek túlnyomó többségében alkalmazása a korábbi években sem járt súlyosabb büntetőjogi következményekkel. 

A 90-es évek első felében 120 eutanáziaeset került bíróság elé, de ezek közül csak húsz ügyben folyt valódi per, és mindössze hat orvost ítéltek el - egyiket sem hat hónapnál hosszabb börtönre és valamennyiüket felfüggesztve.

A Holland Eutanázia Társaság adatai szerint 2000-ben 2123 eutanázia esetet jelentettek be az országban. Szakértők szerint az esetek száma valójában nagyobb lehetett, mert valószínűleg nem mindegyik jutott a hatóságok tudomására.

Korábban az [origo]-ban:

A németek többsége a "kegyes halál" híve

Eutanázia Belgiumban
2001.10.31. Hollandia után másodikként a szomszédos Belgium is megtette a döntő lépést a kegyes halál, vagyis a kilátástalan helyzetbe jutott és szenvedő élet szándékos megszakítása felé, amit orvosi nyelven eutanáziának hívnak.

Eutanázia: a férfiak gyakrabban ölnek nőket
2001.10.03. A Colorado Állami Egyetem pszichológusa, Silvia Sara Canetto nemrégiben különös statisztikai összefüggésre figyelt fel: az ún. "kegyes halál" az esetek kétharmad részében azt jelenti, hogy egy nő életének szakad vége. Ráadásul ezeknek a haláleseteknek a legnagyobb részében férfiak asszisztáltak.

Erkölcsösség vagy álszentség?
2001.03.19. Hatvannyolc lengyel parlamenti képviselő felszólította Jerzy Buzek miniszterelnököt, hogy vádolja be Hollandiát a strasbourgi bíróságon az emberi jogok megsértéséért. Ekke Overbeek, a holland Trouv című napilap varsói tudósítójának írása a holland és lengyel eutanáziavitáról.

(MTI)