Ismertetése szerint az egymástól ötszáz méterre fekvő két honfoglalás-kori temető különlegességét az adja, hogy egy időben, évszázadokon át egymás közvetlen közelében temetkezett a két, szegényes körülmények közt élő földműves közösség.
"Ebből a korból még nem találtunk ilyen nagy kiterjedésű sírkerteket egymás mellett" - magyarázta a régész.
A fonyódi várhegyen lévő, szintén honfoglalás-kori, régészeti szempontból mindeddig föltáratlan, földsáncairól ma is fölismerhető Kupavár népét kiszolgáló települések meglétét bizonyítja a két sírkert, amelyekben például sarlótöredék utal az odatemetkezők foglalkozására.
Az első kutatás az elsőként 1996-ban megtalált temetőben 6 sír föltárásával jár. Ennek a temetkezőhelynek a további részei elpusztultak.
Az elsőnek megismert sírkerttől fél kilométerre egy kis dombon lévő újabb temetőt az elmúlt évben tárták föl a somogyi régészek.
Az elsőként megismert temetőben kővel kirakott sírokra akadtak a régészek, s a leletek tanúsága szerint az ide temetett halottak feje alá is követ tettek.
A tavaly föltárt temetőben eddig 54 sírt tárhattak föl. Ez utóbbi helyen a kutatók nem találtak a halottak mellett követ.
A két szomszédos sírkert különböző temetkezési módja arra utal, hogy a valószínűleg egyformán magyar népességű falvak lakóinak eltérő volt a hitvilága, más-más szertartás szerint búcsúztak halottaiktól.
"A csontok embertani vizsgálata tud majd választ adni arra, hogy valóban egyformán magyarok voltak-e a két közeli településen élők" - mondta a régész.
Fonyód város önkormányzata másfélmillió forintot ajánlott föl a régészeti különlegességet a nagyközönségnek bemutató emlékhely létesítésére.
"Hasonló honfoglalás-kori látogatható temető sehol sincs az országban" - tájékoztatott Magyar Kálmán.
A mintegy fél hektár kiterjedésű fonyódi régészeti emlékhely teljes archeológiai feltárására további egy évre van szükség.
Amennyiben sikerül pályázatokon több millió forintra szert tenni, három-négy év múlva megnyílhat az érdeklődők előtt a fonyódi honfoglalás-kori sírkert - tette hozzá.
Az idegenforgalmi látványosságnak szánt dél-balatoni régészeti emlékhely szakmai előkészítését Magyar Kálmánra bízta a városi önkormányzat.