Feleségek feleségei

Szomorú dolog még az afrikai országokban is, ha a család neve nem adódik tovább, mert a feleség meddő és nem tud gyermeket szülni. Miközben a fejlett nyugati országokban ilyenkor orvoshoz és lombikbébi-programhoz fordulnak, Kenyában más megoldás alakult ki.

Az afrikai országban a meddő asszonyok ugyanis egyszerűen feleségül vehetnek egy másik olyan nőt, aki egyedülálló és termékeny. David Maillu antropológus szerint ebben az esetben egy társadalmi probléma gyakorlati megoldásáról van szó. Ha egy idős kenyai nőnek nincs gyermeke, családja továbbélésének lehetőségét az jelenti, ha befogad egy nőt, akit nyugati elnevezéssel adoptált feleségnek hívhatunk. Tulajdonképpen szerződésről van szó a két nő között: a feleség feleségének az a szerepe, hogy gyermekeket szüljön, az egyáltalán nem érdekes, hogy ki nemzi őket.

Syombua Ndwale, a kenyai akamba törzs tagja húszas éveinek elején járt, amikor mostani felesége, Ndwale Mutiso tárgyalni kezdett vele a házasságukról. Mutiso több mint 40 évvel idősebb volt nála, házas és meddő, de nagyon szeretett volna gyermekeket. Syombua pedig, aki ugyanabban a kenyai szegény faluban élt egyedül négy törvénytelen fiával, nem igazán bízhatott abban, hogy férjet talál magának.

Ötéves tárgyalás után a két család megállapodásra jutott egymással. A hozomány ígéretéért Syombua összeköltözött Ndwaleval és annak férjével: ivetó lett belőle, vagyis olyan nő, aki egy másik nőnek a felesége.

14 év elteltével Ndwale 80 éves, és elmagyarázza, hogy miért vette feleségül Syombuát. Amikor meghal, nevet akar hagyni maga után, egy pillért, hogy a család neve fennmaradjon. Az ivetó támogatja a családját, segíti, ha ő beteg s műveli a farmot, hogy megélhessenek.

Nyilván Syombua húzta a rövidebbet. Most 39 éves és még egy centet sem látott a hozományból. Az öreg házaspár szegény s el kellene adnia a földjét ahhoz, hogy megadhassa a megígért 50 kecskét és két tehenet. Syoumba gyermekei pedig hivatalosan a Ndwale nevet viselik.

Ndwale fáradt és gyenge, a férje, Mutiso Nzou pedig öreg és reszketeg, a falubeliek szerint talán százévesnél is idősebb, sokszor nem is tud egyedül kijönni kunyhójából. Természetesen őt is Syoumba látja el, akinek emellett saját szülei is nagyon öregek és ezért nehéz jó ivetónak lennie. Talán kap majd valamit hozományként.

Az ivetók egyébként össze szoktak jönni táncolni és énekelni, s ilyenkor megosztják egymással a tapasztalataikat. Munuve Mutissya szerint - aki önkéntesként segíti az ivetókat - Syombua falujában több mint 20 ivetó van. Harcolniok kell azért, hogy a faluközösség elismerje őket. Ezeknek a nőknek súlyos gazdasági és szociális problémáik vannak. A közösség pedig visszautasítja és gúnyolja őket.

Persze nincsenek pontos számadatok arról, hogy hány ivetó él Kenyában vagy más afrikai országokban. Maillu antropológus szerint éppolyan afrikai hagyományról van szó, mint a poligámia vagy a felnőtté avatási szertartás.