Emberkert

A Spektrum Televízióban bemutatásra kerülő, Emberkert című 3x50 perces dokumentumfilm-sorozat érdekes megközelítésből, mondhatnánk in situ vizsgálja az embert.

Az események két fő szálon futnak. Az egyik szálon több száz embert örökítettek meg titokban e program kedvéért és azért, hogy megértsük az emberi viselkedést.

Forrás: ORIGO Olyan helyzetekbe kerülnek ezek az emberek, amilyenekkel tulajdonképpen mi is találkozhatnánk. A bemutatott szituációk kapcsán sokan valószínűleg hőbörögve kapják fel fejüket: Nahát! Én biztosan nem így viselkednék!

A kérdés csak az, hogy mennyire biztosan nem?? Ha például megkérdeznék önt, képes lenne-e arra, hogy áramütéssel fájdalmat okozzon valakinek, vagy hogy szótlanul véginézne-e egy tolvajt amint éppen lop, illetve, hogy végignézné-e közönyösen, amint a ház, amelyben ül, éppen tüzet fog, csak azért mert az ön mellett ülők egytől egyig a helyükön maradnak, akkor majdnem biztosan minderre azt válaszolnák, hogy nem! De vajon valóban így is viselkednének?

Az események másik fő vonulatában több száz jelentkező közül összeválogattak 12 ismeretlen embert és beköltöztették őket egy házba, amely Anglia egyik legelszigeteltebb pontján, a Cumbriában fekvő Wastwater-ben található. Azért hívták oda őket, hogy vegyenek részt egy kísérleti programban, amely az emberi viselkedést tanulmányozza, de miután a maguk természetességében akarták őket megfigyelni, a felvételeket titokban kellett elkészíteni.

Megfigyelhetjük, mi történik, ha hétköznapi emberek semmilyen módon nem manipulált viselkedését vizsgálják egy tudományos vizsgálat során.

Megfigyelhetünk olyan tulajdonságokat, mint az összefogás, a versenyzés, a csoportdinamika; hogy miként alakulnak ki vezetők egy csoporton belül, miként hatnak a szabályok az emberekre, de átélhetjük például a diktatúra és a demokrácia jelenségét is.

A ház egy titkos szobájában pedig mindvégig ott ül két szakértő, akik a monitoron látott viselkedést elemzik és kommentálják. Egyikük a pszichológiai kísérletek világhírű szakértője, Philip Zimbardo professzor (a Spektrum rendszeres nézői ismerhetik már őt a jelenleg is sugárzott 26 részes, a Pszichológia ösvényein c. dokumentumsorozat házigazdájaként). A másik szakértő Anglia egyik legkedveltebb társadalompszichológusa, Dr. Mark McDermott.

A sorozat első része az első benyomásról szól, arról, hogy miként próbáljuk meg befolyásolni embertársaink rólunk alkotott véleményét. Vajon hogyan alakul ki és meddig tart a hatása? Életünk folyamán rendkívül sok emberrel találkozunk, és a találkozás pillanatában meg is ítéljük őket. Egyetlen pillantás, gesztus vagy mosoly is fontos.

A filmben az Emberkert 12 leendő részvevőjét külön-külön arra kérik, ítélje meg a többieket fénykép alapján, anélkül, hogy előzőleg találkoztak volna. Így az egyik megkérdezett a következő karakterű személyeket látja bele a fényképekbe: egy "pitbullt", egy mulatságost, egy intelligenst, egy szakácsot, egy anyuka kedvencét, egy beképzeltet, egy leszbikust. Vajon mennyire fedik a valóságot ezek a rögtönítéletek? Ezt követően mind a 12 ember megérkezik az Emberkertbe, és első megjelenésüket a sorozat két szakértője elemezi.

Mindössze 6 órán belül kialakul, hogy ki lesz az Emberkert főkolomposa, és ki szorul perifériára. Kialakulnak a szerepek is, megtudjuk ki lesz a vandál, a tolvaj, a gazfickó.

A titkos kamerákkal felvett élethelyzetekből további kérdések vetődnek fel. Egy állásinterjú során mennyire befolyásolja a kérdező véleményét, ha a női jelölt harisnyájából fekete szőrszálak kandikálnak ki, ha esetleg van némi kellemetlen illata, vagy ha bevásárlószatyorral a kezében érkezik? Egy kutatás szerint 8 pozitív információ kell ahhoz, hogy az első rossz benyomáson felülkerekedjünk. Az a benyomás, amit kialakítunk magunkról, a külsőnk alapján jön létre.

Ha sikerül magunkról kedvező benyomást kialakítanunk, abból előnyöket kovácsolhatunk, és nagy valószínűséggel elérjük, amit akarunk, legyen szó egy állásról, vagy népszerűségről, esetleg arról, hogy a környezetünk felett uralkodhatunk. A pszichológusok szerint 0,15 másodperc alatt döntjük el valakiről, hogy vonzó jelenség-e, illetve, hogy sikeres-e.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a szép emberek intelligensebbek, kedveltebbek, magabiztosabbak, és talán ügyesebbek is mindenben. Ezenkívül a magasság is számít. Egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy friss diplomás pályakezdő üzletemberek pár centis magasságkülönbségért 600 dollárral többet keresnek alacsonyabb társaiknál.

A további kandi-felvételekből még egy sor szokatlan élethelyzettel találkozhatunk: Vajon hány ember fogadja el az utcán a csak úgy felkínált pénzt? Miről árulkodik a mimika? Elárulja-e a tolvajt? Hova vezet a hétköznapi élet szabályainak megszegése, ha például egy gyorsétteremben iszunk valaki másnak a poharából? Mire jó a hazugságvizsgálat?

Előző
Következő