Caesar jött, látott és győzött

Ma 2050 éves a győzelemittas cézári felkiáltás: "Veni, vidi, vici!"

Caius Julius Caesar Krisztus előtt 100-ban született és 44 március idusán gyilkosság áldozata lett. Ha hinni lehet a krónikáknak, időszámításunk előtt 48. augusztus 2-án nagy győzelmet aratott a Boszporuszi Birodalom uralkodójának, II. Farnak király hadai fölött, és ekkor jelentette írásban a római szenátusnak: "Veni, vidi, vici!" Plutarkhosz görög történetíró szerint a három bűvös latin szó Julius Caesar egyik levelében szerepelt, amelyben Amintiust, Rómában tartózkodó barátját tájékoztatta a Zela mellett tüneményes gyorsasággal kivívott nagy győzelméről. Az eseményt méltatta az idősebb Seneca és Suetonius is. Utóbbi szerint az Amintiushoz intézett három híres szó szerepelt Caesar diadalmenetének tábláján.

Caesar pályafutásához és megnyilatkozásaihoz szállóigék egész sora kapcsolódik: "átlépte a Rubikont", "a kocka el van vetve", "te is, fiam, Brutus". Ezek történeti munkáiban nem szerepelnek, viszont a galliai háborúról írott műben és a polgárháború krónikájában olvasható: "Az emberek szívesen hiszik, amit kívánnak", illetve "szívesen hisszük, amit kívánunk".

Forrás: ORIGO Caius Julius Caesart nagy hadvezérként, államférfiúként, latin íróként és történelemíróként, az ókori történelem egyik legnagyobb alakjaként tartják nyilván, akit győzelmei Róma és az akkori világ urává tettek. Arisztokrata családból származott, de a "néppárt" vállain emelkedett a magasba. Ami a nevét illeti, "Caesar" az ókori római Julius-család gyakran használt mellékneve volt. Julius Caesar óta az egyeduralkodót, a diktátort, a monarchia fejét jelentő címmé vált. Ebből eredt a "császár", a "cár" és a német "Kaiser" cím is.

Ami pedig születése hónapját, a római Quintilist illeti, azt világszerte "juliusnak" hívják. Caesar népszerűsége a különböző tisztségek révén gyorsan növekedett: időszámításunk előtt 73-ban katonai tribunus, 68-ban quaestor, 62-ben praetor, 59-ben consul lett. Katonai hírnevét és nagy vagyonának alapjait 62 után Hispániában vetette meg. Pompeiusszal és Crassusszal 60-53 között ők alkották az első triumvirátust. Caesar 59-51 között Róma uralma alá vetette az Alpokon túli Galliát, a mai Franciaország nagy részét.

A hadseregre támaszkodva 49-ben harcot kezdett az egyeduralomért, polgárháborút robbantott ki. (Crassus ekkor már négy éve halott volt, 53-ban elesett.) Pompeius a szenátuspártiakkal Görögországba vonult vissza, főseregét Caesar 48-ban a pharszaloszi ütközetben szétverte. Az Egyiptomba menekülő Pompeiust üldözve, Kleopátra erejére támaszkodva Caesar ténylegesen hatalmába kerítette Egyiptomot, majd Kisázsiában "teremtett rendet". A Boszporuszi Birodalom, amely a Fekete-tenger észak-keleti partvidékén alakult ki, már az időszámításunk előtti 5. században élénk kereskedelmet folytatott Görögországgal, gyakorlatilag annak éléskamrája lett. A római protektorátus alá került királyság időszámításunk szerint 259-ben gót és szarmata törzsek támadása nyomán összeomlott.

Caesar 49-től gyakorlatilag a Római Birodalom élére került, egyeduralkodóvá vált. Katonai diktatúrájának bázisa azonban, úgy tűnik, nem volt elég erős. A római szenátus köztársaságpárti ellenzéke összeesküvést szervezett ellene, és annak vezetői - közöttük Brutus és Cassius - i.e. 44. március 15-én ("március idusán") meggyilkolták, véget vetve államszervezői munkájának is.

A monarchiát végül is Augustus teremtette meg. Julius Caesar művei magyarul több fordításban is megjelentek.