Mint arról korábbi cikkünkben hírt adtunk, a National Geographic Society szervezésében indult feltárás során kedden annak eredtek nyomába, hogy mi rejlik a Kheopsz-piramis 4500 éve hozzáférhetetlen kamrájában.

Az egyiptomi ásatások történetében közel 130 év után az első jelentős szenzációnak számító kutatás során az archeológusok feltevései szerint a kamrában papiruszok, a piramisépítéshez szükséges szerszámok, esetleg Kheopsz fáraó szobra és egyéb tárgyi leletek találhatók.
 
Az érdeklődő televíziónézők élőadásban követhették nyomon, amint Zahi Hawass egyiptológus vezetésével kedden, helyi idő szerint hajnali 5-kor a robot átlal fúrt lyukon keresztül a száloptikás kamera áthatol a kamrát lezáró mészkőtömbön. Odabent azonban egy újabb akadály várta a kutatókat, s ez Hawass szerint megint csak azt bizonyítja, hogy valami igen fontosat rejtenek a kőtömbök. A következő lépés megtétele immár csak idő kérdése.   

Ehhez hasonló aknák az Óbirodalmi (Kr. e. 2575-2150) piramisépítészet korában ritkának számítanak. Egyik lehetséges feltételezés szerint a fáraók túlvilági útjához szolgáltak átjáróul. "Ezek a 'légzsilipek' a királyok lelkének útvonalai lehetnek" - véli Mark Lehner, a Gizai-plató feltérképezését vezető archeológus.

Az élő televíziós közvetítés másik helyszíne a piramistól másfél kilométerre feltárt település, ahol a piramis építkezésében részt vevő munkások éltek. Az előzetes várakozások szerint a helyszínen talált szarkofág az építésvezető testét takarhatta.

Ajánlat Gizai-plató feltérképezési projekt (GPMP) honlapja National Geographic Channel Magyarország

A szarkofág felnyitásakor egy oldalán fekvő, arccal kelet felé - a felkelő nap -irányába - néző testet találtak. "A koponya tökéletes állapotban van" - nyilatkozta a helyszíni vizsgálatokat követően Hawass. A piramisépítések korában a mumifikálás még gyermekcipőben járt.

A szarkofágban nem találtak tárgyi leleteket. A férfi testét hamarosan megröntgenezik, hogy megállapítsák, mikor és milyen körülmények között halt meg.

Több mint 4000 évével a lelet a legrégebbi érintetlen szarkofág a modern archeológia történetében. "A jelek - a sír kialakítása, a felirat tartalma - arra utalnak, hogy a férfi a település feje vagy a környék vezető hivatalmoka lehetett."

Lehner szerint akár 20 ezer lakója is lehetett a feltárt településnek. A piramis építésében részt vevő munkások aludni jártak ide, de találtunk rézművességre és főzésre utaló tárgyakat is.

[origo]