Vágólapra másolva!
Az apai nagymama akár megkétszerezheti egy gyermek elhalálozási esélyeit - legalábbis így történt ez a 18-19. századi német parasztok között.
Vágólapra másolva!

Forrás: ORIGOEvolúciós szempontból érthető, ha az anyai nagyszülőket jobban érdekli unokájuk sorsa, mint az apa szüleit. Hisz míg anyai ágon biztosak lehetnek benne, hogy vérszerinti unokájukat dajkálják az apai nagyszülőkkel megeshet, hogy szemük fényét valójában a postás hozta.

Kutatások már korábban kimutatták, hogy az apai nagymama nem erősíti igazán a gyermek egészségéhez, de most először bizonyosodott be: jelenléte kifejezetten negatív hatású.

Miután Eckart Voland(Giessen Egyetem, Németország) és kollegája, Jan Beise átböngészték az észak-németországi Krummh régió szegény sorból származó lakóinak születési és halálozási nyilvántartásait, a következőket találták: azokban az esetekben, amikor a gyermek 6-12 éves kora közt anyai nagyanyja még élt, a gyermek életben maradási esélyei 79 %-kal magasabbak voltak anyai nagyanyjuk nélkül élő társainál.

Az apai nagymama ezzel szemben felére csökkentette a gyermekek túlélési esélyeit. Voland a pozitív hatást azzal magyarázza, hogy az anyai nagymama segítséget nyújt az elválasztásban.

Voland úgy véli, a kor szigorúan vallásos társadalmában a férj szülei túlzottan gyanakvóak lehettek az apaságot illetően, s az ifiasszonyt érő sorozatos zaklatásokat a gyermek is megsínylette. A "zsarnoki anyósok" mögött tehát mind evolúciós, mind kulturális háttér is áll.

Harald Euler, a családi kapcsolatok fejlődésének kutatója (Kassel Egyetem, Németország) más okokat is gyanít: "Egy férfi újabb szexuális kapcsolatot létesítve további unokákkal ajándékozhatja meg anyját, a 'zsarnoki anyósnak' tehát érdekében állhat megrontani fia házasságát."