A Beagle

A ládikó eredetét tanúsító, tintával írt, jellegzetes viktoriánus felirat így szól: "a Beagle hajógerincéről".

A faládát eddig John Lord Stokes, a természettudós Darwint szállító hajó térképészének leszármazottai őrizték. Darwin a Beagle fedélzetén tett utazásai során végezte el azokat a megfigyeléseket, amelyekből legnagyobb hatású műve, A fajok eredete született. A korszakalkotó munka alapozta meg az evolúció elméletét és jelentette a kreacionista világnézet alkonyát.

Miközben Darwin 1831 és 1836 között papírra vetett naplójegyzetei kiadásán dolgozott - az eredeti, skarlát szattyánkötésű füzetek közül a kiállítás kettőt is bemutat -, a Beagle utolsó felmérő utat tett, immár nélküle, Új-Zéland és Ausztrália körül.

Végül a brit parti őrség őrhajója lett, a Temze torkolatánál és a kenti partok mellett állomásozott.

1870-ben az ötvenéves hajót egy essexi dokkban darabokra szedték. Bár A fajok eredete 1859-es megjelenése egy csapásra híressé tette a Beagle-t, úgy tűnik, nem merült fel a hajó megőrzésének gondolata. "A viktoriánus kor embere meglehetősen gyakorlatias alkat volt; nem tanúsított érzelgőssé egy elöregedett hajó iránt. A használható faanyagot megmentették, a maradékkal nem törődtek" - nyilatkozta a kiállítás kurátora, Robert Warren.

A Beagle útját bemutató kiállítás áprilisig látható a greenwichi Nemzeti Tengerészeti Múzeumban.

[origo]