Európai a legősibb emberi lábnyom

Olasz kutatók állítása szerint egy dél-itáliai vulkán oldalában az eddig talált legkorábbi - 350 ezer éves - emberi lábnyomokra leltek.

A csupán húsz centiméter hosszúságú lábnyomok arra engednek következtetni, hogy az emberős, aki 385-325 évvel ezelőtt lesétált a Roccamonfina nevű vulkán meleg hamuval borított oldalán, nem lehetett magasabb mint 150 centiméter - vélik a lábnyomok megtalálói, köztük Marco Avanzini, a trentói tudományos múzeum munkatársa.

Más kutatók ugyanakkor kitartanak amellett, hogy a legősibb, emberfélétől származó lábnyomok változatlanul az 1973-ban Tanzániában Mary Leakey által fellelt "Laetoli nyomok", amelyek körülbelül 3,5 millió évesek, és az Australopithecus afarensis néven ismert fajtól származnak. Avanzini és kollégája, Paolo Mietto viszont azzal érvel, hogy a tanzániai nyomok nem a Homo nemzetség egy korábbi emberfajától származnak, tehát az ő leletük számít az első, valóban emberi lábnyomnak.

A Homók

Az emberi evolúció vonalát képviselő ág mintegy 6 millió évvel ezelőtti közös őstől ered. A legősibb ismert faj a Homo habilis (ügyes ember) nevet kapta, s az Australopithecusokkal egyidőben élt. Az Australopithecusok a természetben talált tárgyakat átalakítás nélkül használták, a Homo habilis ellenben már képes volt a legegyszerűbb kőeszközök elkészítésére.

"385 ezer évvel ezelőtt a hominidák vadászó életmódot folytattak, és meglehetősen kimunkált kőszerszámokat készítettek. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy mindeddig nem leltünk településeik nyomaira" - nyilatkozta a kérdésben Clive Gamble professzor, az angliai Centre for Palaeolithic Archaeology (Southampton University) igazgatója. A lábnyomok keletkezésekor a Homo sapiens, azaz a "gondolkodó ember" még nem létezett. "A mai ember csak mintegy 200 ezer évvel ezelőtt, a Homo heidelbergensis afrikai ágából leszármazva jelent meg a Földön" - magyarázza a professzor. Érdekes viszont, hogy a heidelbergensis-től származó, fellelt csontok egy 180 centiméter magas, körülbelül 100 kilogrammot nyomó megtermett férfi maradványai, míg a most fellelt lábnyomok tulajdonosai kifejezetten aprótermetűek lehettek. A jelentős méretkülönbségre a szexuális dimorfizmus, tehát a nemek közötti eltérő méretek adják a lehetséges magyarázatot - erre utaló jeleket a Neander-völgyinél viszont nem találtak.

Az "ördög ösvényei"

A Roccamonfina nyugati oldalán a helyiek által régóta az "ördög ösvényei"-ként emlegetett három nyomvonal található: kettő egyenesen, míg a harmadik cikk-cakk vonalban vezet lefelé a vulkán oldalán. Egyes helyeken még a lábujjak is jól kirajzolódnak, s a szakemberek egy kézlenyomatot is találtak a nyomok mentén: a lefelé sétáló emberős valószínűleg kezére támaszkodva igyekezett megtartani egyensúlyát. Fontos hangsúlyozni, mindössze egyetlen kéznyomról van szó, az emberősök tehát már magabiztosan jártak két lábon, kezüket csak néha-néha, egyensúlyuk megtartása érdekében használták csakúgy, mint a mai ember.