"Megöllek, és aztán tovább szeretlek!" - Othello, a féltékenység nagy klasszikusa
	Shakespeare: Othello
	"Uram, vigyázz, hogy féltékeny ne légy! A zöld szemű szörny csak kacag az étken, Amelyből él. Ki szarvát tudva hordja, S a nőbe nem szerelmes, boldog az. De jaj, mily gyötrő perceket darál, ki Fél és szeret, gyanakszik és imád!" Kardos László ford.)
	Fórum
	Megcsalás

Közismert, hogy a férfiak féltékenysége elsősorban partnerük esetleges szexuális kalandjaira irányul, míg a női féltékenység lényege inkább az érzelmi kötődés.

Bár a pszichológusok máig sem jutottak dűlőre abban a kérdésben, hogy mindez vajon az evolúció vagy a kultúra következménye-e, a közelmúltban végzett nemzetközi vizsgálat inkább az evolúciós elméletet erősíti.

Evolúció vagy társadalom

A férfiak jellemző módon arra kíváncsiak, hogy vetélytársuk jobb volt-e náluk az ágyban, míg a nők kérdése inkább az, hogy vajon partnerük "a másik nőt" szereti-e.

A pszichológusok megosztottak a féltékenység kiváltó okait illetően. Egyes elméletek szerint mélyen az evolúcióban gyökerezik, mások szerint azonban a közelmúlt társadalmi fejlődése vezetett el hozzá.

Az evolúciós magyarázat hívei szerint a féltékenység annak tudható be, hogy a férfi sosem lehet teljesen bizonyos abban, hogy ő gyermekei vér szerinti apja. Éppen emiatt akarják a mindenáron elérni, hogy partnerük ne létesítsen szexuális kapcsolatot más férfival.

Evolúciós alapon amellett is lehet érvelni, hogy a női féltékenység annak tudható be, hogy a nők kénytelenek komoly időt és energiát fordítani gyermekeik kihordására és felnevelésére. Ezért nem akarják, hogy e tehertétellel egyedül maradjanak, ha partnerük másba szeretne bele.

A másik álláspont védelmezői szerint ugyanakkor a férfiak azért tartanak partnerük félrelépésétől, mert az szerintük a nőknél érzelmi kötődésre utal, míg a nők pontosan azért rettegnek az új szerelem kialakulásától, mert az - "a férfiakat ismerve" - szexuális hűtlenséghez vezethet.

Evolúció és termékenység

A brit Sunderland Egyetem kutatója, Gary Brase munkatársaival azt a kérdést kutatta egy összehasonlító vizsgálat keretében, hogy a féltékenység hogyan jelenik meg különböző kultúrákban.

A kutatás eredményei szerint a férfiak és a nők féltékenysége tekintetében a brazil párok vezetik a világranglistát, míg a japánok a legközömbösebbek. A svéd nők is elvittek egy aranyérmet: ők azok, akiket - a férfiakhoz hasonlóan -  leginkább az foglalkoztatja, hogy partnerük létesített-e szexuális kapcsolatot vagy sem.

Az eredményeket az egyes országokra jellemző termékenységi arányokkal összevetve kitűnt, hogy a férfiak azokban az országokban a legféltékenyebbek, ahol jellemzően magas a a népszaporulat, például Brazíliában. Azokban az országokban pedig, ahol a születési ráták alacsonyabbak, a férfiak észrevehetően kevésbé féltékenyek.

[origo]